A ragadós száj- és körömfájás visszatérése: Bábolnai járványhelyzet
Magyarországon több évtized után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás, mely az állattartó telepekre jelentős terhet rótt. A legutóbbi eset Kisbajcson történt, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azonosította a fertőzést. A telepen mintegy 1400 szarvasmarha leölésére volt szükség a járvány megfékezése érdekében.
Az állatok megsemmisítése: Tiltakozás és kényszermegoldás
A leölt szarvasmarhákat Bábolna határában helyezték el, ami az ottani önkormányzat szerint előzetes egyeztetés nélkül történt. Horváth Klára, Bábolna polgármestere elmondta, hogy a településnek nem volt beleszólása ebbe a döntésbe. A helyi dögkutat újraaktiválták, így a leölt állatok egy közel két hektáros területen, hét méter mélyen lettek eltemetve.
A döntés mögött az állhatott, hogy a régióban nem volt más, megfelelő alternatíva a tetemek elhelyezésére. Bár Bács-Kiskun vármegyében is megvizsgálták a lehetőségeket, a nagyobb távolság miatt ezt az opciót nem választhatták.
Közlekedési korlátozások és elővigyázatosság
Bábolnán lezárták a Bana és Ács közötti autóutat, hogy biztosítsák a helyszínt és megakadályozzák a kíváncsiskodók jelenlétét. A polgármester hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet miatt a környék látogatása nem ajánlott, elkerülendő a „katasztrófaturizmust”.
A megsemmisítési munkálatokat az ATEV nevű vállalat végezte, szigorú biztonsági intézkedések mellett, melyeket a rendőrség felügyelt. Az eljárással a hatóságok igyekeztek minimalizálni a továbbfertőzés lehetőségét.
Az országos figyelem és politikai reakciók
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy István agrárminiszter személyesen látogatott el Kisbajcsra, hogy tájékozódjon a kialakult állapotokról. A járvány jelentőségét nem lehet elhanyagolni, mivel több mint 50 év után bukkant fel újra Magyarországon. A legutóbbi eset 1973-ban történt.
A ragadós száj- és körömfájás veszélyei
A Nébih figyelmeztetése szerint a ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, és párosujjú patásokat érint. A betegség tünetei között szerepelnek a lázas állapotok, illetve hólyagok kialakulása az állatok szájában, lábain és tőgybimbóin. A fertőzés gyors terjedése miatt a fertőzött állatállomány megsemmisítése elkerülhetetlen volt.
Ezen események rávilágítanak a járványügyi protokollok betartásának fontosságára és az állatbetegségek elleni védekezés komplex kihívásaira.
Forrás: index.hu/belfold/2025/03/11/szaj–es-koromfajas-babolna-polgarmester-jarvany-szarvasmarha-leoles/
