Donald Trump az ENSZ-közgyűlésen: Nyolc háborút állítottam meg
Az ENSZ 81. közgyűlésének kezdetén Donald Trump amerikai elnök mondta el beszédét New Yorkban, a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva után. Az általános vitát António Guterres, a szervezet év végén távozó főtitkára nyitotta meg.
Az amerikai elnök megemlékezett az Egyesült Államok születésének 250. évfordulójáról, és kiemelte, hogy Amerika erősebb, mint valaha, a Föld legerősebb hadseregével rendelkezik. Dicsérte az Egyesült Államokat és saját kormányzatát, számadatokat idézett a munkanélküliség és a szegénység csökkenéséről, és hangsúlyozta, hogy egyre több befektetés indult az Egyesült Államokban, különösen az elmúlt egy évben.
Trump szerint az illegális migráció elleni küzdelemben is győzelemre állnak, csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, és csak azok érkeztek az Egyesült Államokba, akiket beengedtek. „Elhoztuk az aranykort az Egyesült Államok számára” – fogalmazott, majd külpolitikai eredményeire kitérve azt mondta: „Amíg mások csak beszéltek, én léptem, és békét teremtettem a világban.”
Iránt a terrorizmus támogatásával vádolta, és közölte, hogy sosem engedi meg, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Utalt az Irán elleni háborúra, és arról beszélt, hogy Teherán nem tartotta be ígéreteit, még Európa elleni rakétákat is gyártott. Az amerikai haditengerészeti jelenlét eredményeként naponta átlagosan 30-35 hajót sikerül kivezetni a Hormuzi-szorosból, a cél a teljes blokád felszámolása – tette hozzá. Ha sikerülne megállapodni Iránnal, az ország idővel a Közel-Kelet egyik legvirágzóbb államává válhat – vélekedett.
Trump szerint nem igazak azok az állítások, hogy az iráni háború megtépázta az amerikai lőszer- és fegyverkészleteket. Jelenleg 18 helyen folynak hadiipari beruházások az USA-ban, amelyek elkészültükkel rövid időn belül ki tudják szolgálni az amerikai és a szövetségesek rakéta- és lőszerigényeit. Ígérete szerint az olaj ára is hamarosan visszatér a háború előtti szintre.
Szóba került az általa létrehozott Béketanács is, amelynek a Gáza újjáépítésére vonatkozó 20 pontos javaslatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyta. A projektre továbbra is dollármilliárdokat szánnak. „Eddig nyolc háborút állítottam meg, olyanokat, amelyek már évtizedek óta folytak, és ezzel életek millióit mentettem meg” – jelentette ki.
Az elnök szerint hamarosan véget érhet az orosz-ukrán háború, amelyben mindkét oldalon havonta mintegy 25 ezren esnek áldozatul. Januárban Venezuelában hajtottak végre katonai akciót, és elfogták Nicolás Maduro elnököt; számos politikai fogoly szabadult ki, az elmúlt héten pedig aláírták a legnagyobb olajmegállapodást Venezuelával. Ennek eredményeként az Egyesült Államok és Venezuela birtokolja a világ olajának 60 százalékát.
Trump a dél-amerikai bűnbandák elleni fellépést is kiemelte: a kartelleket a nyugati félteke ISIS-ének nevezte, amelyeket el kell törölni. A venezuelai Tren de Aragua drogkartellt eltörölték, Mexikóra hasonló feladat vár, miközben a kubai rezsim is nagy nyomás alatt áll. Kuba szerinte bukott állam, ezért Marco Rubio amerikai külügyminiszter tárgyal Havannával. A szigetország küldöttsége ezt nem hallgatta tovább, és elhagyta a termet. Trump hangsúlyozta, hogy a kommunizmus sosem jöhet Amerikába, de a demokrácia megérkezik Kubába.
Megemlítette a grönlandi biztonsági megállapodást is, amelynek részeként két nagy katonai bázist építenek a szigeten, hogy megvédjék azt és Európát. Dicsérte Mark Rutte NATO-főtitkárt, és elmondta, hogy a szövetségről senki sem gondolta, hogy a tagállamok 5 százalékra növelik a katonai kiadásaikat.
Beszéde után Trump az Öböl-menti országok képviselőivel tárgyal az iráni konfliktus lehetséges lezárásáról, találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki bejelentette, hogy aláírásra készen áll egy új drónmegállapodás, valamint aláírja az új grönlandi biztonsági megállapodást Dánia és Grönland vezetőivel. Andy Burnham brit miniszterelnökkel is először tárgyal, elsősorban a bevándorlásról és az Északi-tenger olaj- és gázmezőiről.
