Trump fegyvereladási ajánlata Hszi Csin-pingnek: a Fehér Ház tisztázta a helyzetet
Donald Trump amerikai elnök felajánlotta a Kínának történő fegyvereladás lehetőségét Hszi Csin-ping kínai elnöknek a múlt heti washingtoni találkozójuk során – derült ki az Egyesült Államok pekingi nagykövete által tett nyilatkozatból. Bár a washingtoni kormányzat sietve leszögezte, hogy nincs ilyen terv, és a jogszabályok is tiltják azt, a két vezető csúcstalálkozója mérföldkövet jelentett a gazdasági kapcsolatokban is: a felek január 10-ig meghosszabbították a kereskedelmi fegyverszünetet, és több stratégiai munkacsoport felállításáról döntöttek.
A washingtoni elnöki csúcstalálkozó egyaránt hozott diplomáciai meglepetéseket és konkrét gazdasági megállapodásokat az Egyesült Államok és Kína viszonyában. A csúcs geopolitikai hátterét a Tajván körüli feszültségek és az amerikai fegyverszállítások adták, míg a tárgyalóasztalnál a két nagyhatalom közötti kereskedelmi viták rendezése állt a középpontban.
A csúcstalálkozó legnagyobb diplomáciai visszhangot kiváltó kijelentése David Perdue-tól, az Egyesült Államok kínai nagykövetétől származott. A Fox Newsnak adott interjújában a diplomata felidézte a két államfő megbeszélését, ahol Trump szokatlan javaslatot tett a kínai elnöknek: Trump elnök folyamatosan azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok a világ más országainak is ad el fegyvereket. Egy alkalommal konkrétan meg is kérdezte Hszi elnököt, hogy szeretne-e vásárolni belőlük.
A The Guardian beszámolója szerint a kijelentés az amerikai Tajván-politikáról szóló egyeztetések során hangzott el. Tajván hónapok óta várja egy korábban megállapodott, 14 milliárd dollár értékű amerikai fegyvercsomag jóváhagyását, amelyet Trump függőben tart. Az amerikai elnök korábban Pekingben ezt a csomagot „nagyon jó tárgyalási alkupozíciónak” nevezte a Kínával folytatott egyeztetéseken, amivel kritikusai szerint beleszólást engedett Pekingnek a sziget védelmébe.
Kína saját elszakadt tartományának tekinti Tajvant, és soha nem mondott le a terület feletti ellenőrzés fegyveres megszerzéséről, miközben határozottan tiltakozik a washingtoni fegyvereladások ellen.
A nagykövet megszólalását követően a Fehér Ház sietett tisztázni, hogy az Egyesült Államok nem tervezi fegyverek eladását Kínának. Az amerikai külügyminisztérium külön hangsúlyozta, hogy a hatályos jogszabályok tiltják az ilyen ügyleteket Pekinggel, és semmilyen hivatalos ajánlat nincs érvényben.
Az interjút megelőzően Csen Ming-csi tajvani külügyminiszter-helyettes rámutatott: a Kína jelentette súlyos katonai fenyegetés árnyékában Washington teljes mértékben tisztában van Tajván védelmi szükségleteivel. Perdue később a CNBC-nek megerősítette, hogy az USA Tajván-politikájában és a fegyvereladásokban nem történt stratégiai változás.
Meghosszabbított fegyverszünet és gazdasági nyitás
A diplomáciai hullámverés mellett a gazdasági tárgyalások terén érdemi előrelépés született. A kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn bejelentette, hogy a kereskedelmi megállapodást január 10-ig meghosszabbították. Ez az időszak lehetőséget biztosít a feleknek a korábbi egyezségek felülvizsgálatára és a gazdasági egyeztetések folytatására, kiszámíthatóbb környezetet teremtve a vállalati szféra számára.
A két ország gazdasági képviselői rendszeres egyeztetéseket tartanak majd a beruházási lehetőségekről és akadályokról, valamint a szakpolitikai átláthatóságról. A megállapodás értelmében kereskedelmi tanács alakul, amelynek keretében mindkét irányban mintegy 30 milliárd dollár értékű termékkörre vonatkozóan vizsgálják meg a kölcsönös vámcsökkentés lehetőségét.
Az év vége előtt ülésező mezőgazdasági munkacsoport a mezőgazdasági termékek piacra jutási és szabályozási kérdéseivel foglalkozik. Kína vállalta, hogy 2027-ben és 2028-ban amerikai szenet importál, ami kiegészíti a kínai szénpiacot, miközben garantált bevételt és munkahelyeket biztosít az amerikai széniparnak.
A technológiai és pénzügyi együttműködés részeként a mesterséges intelligenciával kapcsolatos incidensek kezelésére külön kommunikációs csatornát tartanak fenn, és november végéig újabb egyeztetést terveznek. Peking emellett megvizsgálja az amerikai tőkével működő pénzügyi szolgáltatók kínai fióknyitási és tevékenységi kérelmeit, valamint folyamatban vannak a tárgyalások a közvetlen légi járatok számának növeléséről is.
