Sorsdöntő ítélet jöhet Hágából, amilyen a második világháború óta nem volt

Sorsdöntő ítélet jöhet Hágából, amilyen a második világháború óta nem volt

által Norbert S
0

Sorsdöntő ítélet jöhet Hágából a rohingja népirtás ügyében

A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön hirdet ítéletet arról, hogy Mianmar elkövetett-e népirtást a rohingja kisebbség ellen. Ha a testület kimondja a népirtást, történetében először állapítaná meg egy állam felelősségét a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményért – írja a The Guardian. A döntés a második világháború óta a nemzetközi jog egyik legjelentősebb pillanata lehet.

A bíróság eddig még soha nem mondta ki egy állam felelősségét népirtásban. A délszláv háború esetében Szerbiát csak azért marasztalta el, mert nem akadályozta meg a srebrenicai népirtást.

Az eljárást a muszlim többségű Gambia indította, amely szerint Mianmar a rohingják elnyomásával megsértette az ENSZ népirtásról szóló 1948-as egyezményét. A bírák hét éve vizsgálják az ügyet. A kulcskérdés az, hogy bizonyítható-e a népirtási szándék, vagyis az, hogy a cselekményeket a csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének céljával követték el.

A válság 2017-ben tetőzött: egy rohingja fegyveres csoport támadásaira a mianmari hadsereg nagyszabású „tisztogatási műveletekkel” válaszolt, és több százezer rohingja menekült Bangladesbe. A túlélők módszeres kivégzésekről, felgyújtott falvakról és tömeges szexuális erőszakról számoltak be, a Tula Toli-i mészárlást műholdfelvételek is alátámasztják. Mianmar tagadja a népirtást, és azt állítja, hogy fellépése fegyveres felkelők ellen irányult.

A túlélők jogi képviselője, Antonia Mulvey szerint a támadások egységes mintázata a megsemmisítési szándékot bizonyítja. Kiemelte, hogy az ítélet egyik legfontosabb kérdése az lesz, népirtáshoz kapcsolódó cselekménynek tekinti-e a bíróság a szexuális erőszakot. Álláspontja szerint a nyilvános csoportos nemi erőszak és a megcsonkítások célja egyértelműen a csoport elpusztítása volt.

Egy elmarasztaló ítélet növelné a nyomást Min Aung Hlaingon, aki a 2016–2017-es támadások idején a hadsereg vezetője volt, majd 2021-ben puccsal vette át a hatalmat, 2026 áprilisában pedig egy választás után beiktatták az elnöki székbe. A volt tábornok ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság is vizsgálatot folytat emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával.

A megfigyelők szerint az ítélet jelzés lehet arra is, hogyan dönthet a bíróság a Dél-Afrika által Izrael ellen indított népirtási vádakban. Az Egyesült Államok a Biden-kormányzat döntése óta formálisan népirtásnak tekinti a rohingjákhoz köthető válságot, Mike Waltz, Donald Trump ENSZ-nagykövete viszont arra figyelmeztetett, hogy a bíróság ne állítson fel olyan mércét, amelyet „szövetséges katonák” ellen is fel lehet használni.

A bíróság döntéseit nem tudja kikényszeríteni, azokat azonban korábban általában tiszteletben tartották. Az ügy támogatói azt remélik, hogy egy elmarasztaló ítélet után az államok leállítják a fegyver- és üzemanyag-szállításokat Mianmarnak. Bangladesben ma több mint egymillió rohingja él a világ legnagyobb menekülttelepén, Mianmarban pedig kevesebb mint 600 ezren maradtak.

Ezt is kedvelheted