Putyint a háta mögött Nagyapónak hívják, a milliárdosok latolgatják a hatalommegosztást

Putyint a háta mögött Nagyapónak hívják, a milliárdosok latolgatják a hatalommegosztást

által Norbert S
0

Nagyapónak hívják a háta mögött Vlagyimir Putyint, a milliárdosok már a hatalommegosztást latolgatják

Az orosz üzleti elit egy része csendben már azon gondolkodik, milyen lesz az ország Vlagyimir Putyin után. A háború alatt minden eddiginél gazdagabbak lettek, mégis elégedetlenek, mert sem otthon, sem külföldön nincs befolyásuk. Sokan a kilencvenes évek oligarcharendszerének visszatérésében reménykednek, de amíg Putyin él, szembeszállni nem mernek vele.

Elemzők szerint a milliárdosok egy része a kilencvenes évek viszonyainak visszatérését várja, amikor az oligarchák kezében volt a hatalom, mások egészségesebb politikai élet kialakulását remélik. Arkagyij Osztrovszkij Kreml-szakértő úgy fogalmazott, „történelmi, politikai elmozdulás zajlik” abban, ahogyan a szupergazdagok az ország jövőjére tekintenek.

Néma milliárdosok

Putyin 2022. február 24-én, órákkal az Ukrajna elleni invázió megindítása után a Kreml egyik termében gyűjtötte össze Oroszország leggazdagabb embereit. A több mint három tucat üzletember maszkban ült a fal mentén, egy orosz újságíró „sápadtnak és kialvatlannak” írta le őket. Putyin a terem másik végében, maszk nélkül kérte őket, hogy mutassanak megértést, és működjenek együtt a kormánnyal. A közzétett videón a meghívottak közül senki nem szólalt meg; a hallgatás azóta jellemzőjükké vált.

2003-ban Mihail Hodorkovszkij olajmágnás, akkor Oroszország leggazdagabb embere azzal vádolta Putyint, hogy elburjánzó korrupciót tűr. A következő tíz évet börtönben töltötte adócsalás, csalás és sikkasztás miatt; az ítélet figyelmeztetésül szolgált minden leendő kritikus számára.

Több milliárdos, kevesebb befolyás

A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a privatizációból meggazdagodott oligarchák irányítani akarták a politikusokat, Putyin azonban 2000-es megválasztása után szinte azonnal maga alá gyűrte őket. Bill Browder befektető szerint a davosi fórumon az oligarchák úgy járkáltak, mintha övék lenne a hely, majd Putyin megjelenésével „teljesen alárendelt, szinte kétségbeesett iskolásokká” változtak.

A háború kitörése óta a Kreml mézesmadzaggal és korbáccsal tartja kordában az üzleti elitet: a háborút bírálók vagyonát elkobozták, a hűségeseket állami hadiszerződésekkel jutalmazták. A Forbes szerint ma 155 orosz milliárdos van, együttes vagyonuk csaknem 700 milliárd dollár. Belföldön azonban nem tudnak politikai befolyást vásárolni vele. Dmitrij Nyekraszov, a Kreml egykori tanácsadója szerint „azért gazdagok, mert közük van Putyinhoz, nem fordítva”. Külföldön a nyugati szankciók miatt kiközösítettek.

Három forgatókönyv

Nincs jele Putyin közeli távozásának, de negyedszázada van hatalmon, és Moszkvában tudják, hogy egyszer távozni fog. Lemondása vagy hivatalban bekövetkező halála esetén Mihail Misusztyin miniszterelnök venné át a helyét, aki nem mutatott elnöki ambíciókat. Az elemzők hatalmi vákuummal és három lehetséges forgatókönyvvel számolnak.

A demokratizálódást tartják a legkevésbé valószínűnek, mert Putyin uralma alatt a demokratikus intézményeket felszámolták. Egy újabb autokrácia esetén az utód folytathatná az elnyomást, de legalábbis kezdetben gyengébb lenne nála. Az oligarchia forgatókönyvében a nagy üzletemberek visszaszerzik hatalmukat, és az országot néhány befolyásos elitklán irányítaná az üzleti érdekekkel szövetségben – ez sok milliárdos vágya, mert visszatérne a kilencvenes évek rendszere, amikor meghallgatták őket, és értették a játékszabályokat.

„Nacsalnyikból” „Gyed” lett

Az is megváltozott, ahogyan az üzletemberek Putyinról beszélnek. Korábban „nacsalnyiknak”, „pervijnek” vagy monogramja alapján „VV”-nek hívták, ami tiszteletet fejezett ki. Most „gyednek”, vagyis öregnek, nagyapónak nevezik, némi megvetéssel. Egyes gazdag oroszok kevesebb elnyomást, szabadabb véleménynyilvánítást és egészségesebb pártversenyt szeretnének, de egyelőre túlságosan félnek. Az egyik milliárdos az egész beszélgetés alatt a telefonján ült, mert azt hitte, így nehezebb lehallgatni.

A műtrágyakirály interjúja

Andrej Melnyicsenko, a „világ műtrágyakirályaként” ismert, nyolcadik leggazdagabb orosz üzletember idén interjút adott a The Economistnak, és esszét is közölt a lapban. Az interjú egyes részeiben a Kreml álláspontját ismételte, de nem követelte Putyin távozását; olyan változás mellett érvelt, amely véget vetne az egyszemélyi uralomnak, és szerinte Oroszországnak többet kellene nyitnia a világ felé. A legtöbb megfigyelő szerint az interjú a Kreml jóváhagyásával készülhetett, és nyilvánosan egyetlen üzletember sem állt ki mellette.

Amíg Putyin él

Kevés az esély arra, hogy a milliárdosok a közeljövőben cselekedjenek. Bill Browder szerint tudják, hogy ha bármit tennének, ami kihívást jelent Putyin számára, megölné őket. Mike Calvey amerikai befektető szerint Londonban ülve könnyű azt mondani, hogy miért nem állnak ki. Osztrovszkij szerint sok orosz milliárdos a „teljes zsákutca” érzését éli meg, amelybe a háború vezette Oroszországot, és úgy érzi, „nincs jövő”.

Ezt is kedvelheted