Baka András az ENSZ Közgyűlésén ítélte el Oroszországot, és kiállt Ukrajna szuverenitása mellett
Az ENSZ 81. Közgyűlésén Magyarország képviseletében Baka András köztársasági elnök szólalt fel, és kifejtette az ország álláspontját. Az államfő szeptember 24-én, helyi idő szerint 18 óra után kezdte meg beszédét New Yorkban.
Az augusztus 19-én hivatalba lépett Baka András kötött mandátummal érkezett az amerikai metropoliszba, a magyar delegációt ő vezeti. Az álláspontot a kormány még augusztus végén határozta meg, amely sok esetben inkább retorikai, mintsem drasztikus új irányt hirdetett meg a korábbi kormányzati irányvonalhoz képest. Az államfő szerdán érkezett New Yorkba, ahol az ENSZ Közgyűlés mellett bilaterális találkozókon is részt vesz – szerdán például az észt és finn kollégáival tárgyalt.
Baka András beszéde elején diplomatikusan kijelentette, hogy nagy megtiszteltetés az ENSZ Közgyűlésen szólni a világhoz és saját honfitársaihoz. Elmondta, hogy élete nagy részében bíró volt, először itthon, később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezek a munkahelyek egy dologra megtanították: a jognak azokra is vonatkoznia kell, akik hatalmon vannak – fogalmazott. Hozzátette, hogy ez a gondolat meghatározza az elnökségét is, és hitet tett az alkotmány, a független intézetek és minden magyar állampolgár méltóságának megőrzése mellett.
A köztársasági elnök szerint az állam mindenkié: azoké is, akik a kormányt támogatják, azoké is, akik ellenzik, sőt azoké is, akik elvesztették a hitüket a politikában. Kijelentette: az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává. Felidézte, hogy Magyarország népe idén áprilisban a demokratikus megújulás mellett szavazott, és a választók többet vártak puszta kormányváltásnál: a közélet megújulását, jogállamiságot, olyan államot, amely nem ellenőriz, hanem szolgál, nyomásgyakorlás nélkül ítélkező bíróságokat, a hatalmat számon kérő sajtót, valamint a közpénzek közjó érdekében történő felhasználását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem lehet bosszú, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. Egy demokratikus állam nem követheti el ugyanazokat a hibákat, mint korábban, csak új szereplőkkel – tette hozzá. Ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk azokra, akik korábban kormányoztak, akik most, illetve akik a jövőben fognak – mondta. A köztársaság akkor kezdődik, amikor a hatalom elfogadja a saját korlátait – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a köztársaságot kell Magyarországnak újjáépítenie. Az állampolgárok és a partnerek elveszett bizalmát nem egy választás eredményétől vagy egy beszédtől lehet visszaszerezni, hanem azzal, amit teszünk – jelentette ki.
Baka András ígéretet tett arra, hogy Magyarország megbízható tagja lesz az Európai Uniónak, elkötelezett tagországa a NATO-nak és aktív tagja az ENSZ-nek. Ezek a partnerségek nem veszik el a szabadságunkat, hanem megvédik azt – mondta. Magyarország megvédi a saját érdekeit, de ezt partnerként teszi – tette hozzá, kiemelve, hogy a nemzeti érdek és a nemzetközi együttműködés nem zárja ki egymást.
Az 1956-os szabadságharcra utalva elmondta, hogy hetven évvel ezelőtt a magyarok kifejezték az iránti vágyukat, hogy ők maguk kormányozhassák magukat, de ezt a reményt a szovjet tankok törték össze. A magyarok hiába fellebbeztek az ENSZ-nél, a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni a vereséget. Méltatta ugyanakkor, hogy sok jelenlévő ország befogadta a magyar menekülteket. Emlékszünk, milyen volt elveszíteni a függetlenségünket, és arra is, hogy később segítséggel újrakezdhettünk mindent – fogalmazott.
Az ukrajnai háborúra kitérve kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Ukrajna ma a függetlensége megőrzéséért küzd – mondta. Tiszteletben tartjuk Ukrajna jogát az önvédelemhez, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, valamint népének jogát ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről – jelentette ki Baka András az ENSZ Közgyűlésén.
