Nem enged a GVH: folytatódik a vizsgálat Bige László cégének kartellügye
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem hajlandó elnézni a Nitrogénművek Zrt. múltbéli visszaéléseit, és újabb fejezetet nyit a kartell megfékezésének történetében. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően újravizsgálják az ügyet, amelyben Bige László vállalatát súlyos versenykorlátozással vádolják.
Az árrögzítés és a piac felosztása, amelyek a kartellek legsúlyosabb eszközei, központi szerepet játszanak ebben az eljárásban. A bírói testület ugyan részben helyt adott a Nitrogénművek Zrt. panaszainak, de megerősítette a GVH korábbi döntését, amely ezeket a jogsértéseket egyértelműen bizonyította. Ennek ellenére az eljárás nem ért véget, mivel a bírságok pontos mértékét és a jogsértések súlyát újra meg kell vizsgálni.
Rekordbírság és társadalmi károk
A GVH már 2021-ben példátlan, 11 milliárd forintos bírságot rótt ki a Nitrogénművek csoportra. A kartell működése éveken át torzította a magyar műtrágyapiacot, ami miatt a gazdák magasabb árakkal szembesültek, mint ami tiszta versenyhelyzetben érvényesült volna. A GVH szerint ez a gyakorlat nemcsak közvetlen anyagi károkat okozott, hanem a mezőgazdasági termelés költségeinek növelésével az élelmiszerárakat is megemelte, így a fogyasztók szenvedtek el hosszú távú hátrányokat.
A kartellen belül több résztvevő már elismerte szerepét, ám Bige László cége továbbra is tagadja a vádakat. A Nitrogénművek Zrt. és egy másik érintett vállalat bírósági úton támadta meg a GVH határozatát, ami újabb tüzes vitákat generált a jogi és gazdasági szférákban.
A Kúria hideg válasza
A GVH mindent megtett álláspontja megerősítéséért, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Azonban a Kúria nem látott alapot az ügy felsőbb bírói szinten történő további tárgyalására, mivel a megoldás nem igényelt „irányadó jogkérdést”. Így a GVH kénytelen volt a Fővárosi Törvényszék előírásai szerint folytatni a megismételt eljárást.
A versenyhatóság továbbra is kitart amellett, hogy az ilyen típusú kartellek jelentős társadalmi károkat okozhatnak azzal, hogy lerombolják a piaci verseny mechanizmusait. Az eljárás célja, hogy megakadályozza az árrögzítési és piacfelosztási praktikák további elharapódzását, különösen egy olyan szektorban, amely nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság számára.
Hatalmi játékok és gazdasági áldozatok
A Nitrogénművek ügyének legnagyobb tanulsága az, hogy a versenykorlátozó gyakorlatok milyen mélyen beágyazódhatnak a gazdasági életbe. Az érintett cégek évekig torzították a piacot, miközben a kis- és középvállalkozások, valamint az egyszerű gazdák kénytelenek voltak elviselni a magasabb költségeket. A GVH eljárásának tétje óriási: sikerül-e helyreállítani az egészséges piaci működést, vagy továbbra is a nagyvállalatok érdekei érvényesülnek Magyarországon?
A műtrágya-minősége és elérhetősége meghatározó a termelők számára, így bármi, ami ezen a piacon érvényesülő versenyt torzítja, hatással van a teljes élelmiszer-ellátó láncra. A magyar fogyasztók ugyanis végsősoron mindezen káros gyakorlatok árát fizetik meg a boltok polcain.
Mi lesz a végső döntés?
A megismételt eljárás kimenetele továbbra is kérdéses, de annyi bizonyos, hogy a GVH eltökéltsége nem hagy kétséget afelől, hogy a kartellekkel szembeni küzdelem hosszú és kimerítő. Az ilyen ügyek rámutatnak arra, hogy a gazdasági visszaélések nemcsak anyagi kárt okoznak, de mély bizalomvesztést is eredményeznek az állami szabályozó szervek és a piac szereplői között.
