Nagy Márton aggodalma a mesterséges intelligencia jövőjéről
Nagy Márton, gazdasági miniszter, a közelmúltban aggasztó adatokat osztott meg az Európai Unió mesterséges intelligencia (MI) képességeivel kapcsolatban. A helyzet sürgető, hiszen az EU lemaradása egyre nyilvánvalóbb a globális versenytársak, Kína és az Egyesült Államok mögött.
Versenyképességi problémák
A miniszter hangsúlyozta, hogy az EU átfogó versenyképességi kihívásokkal néz szembe. Különösen az innovációs potenciál terén tapasztalható lemaradás, amely a mesterséges intelligencia fejlődésében is egyértelműen megmutatkozik. Az MI-technológiák, amelyek világszerte népszerűek, az uniós tagállamok számára kulcsfontosságú lehetőségeket kínálhatnak.
A négy fő akadály
Nagy Márton négy, az MI fejlesztését gátló problémát emelt ki: a szuverenitáshiányt, a finanszírozás hiányát, a túlszabályozottságot és az agyelszívást. A digitális infrastruktúrák jelentős része amerikai vállalatok birtokában van, míg a helyi fejlesztők tőkehiánnyal küzdenek. Továbbá, a szigorú uniós szabályozások, mint a GDPR, jelentős terhet rónak a fejlesztő vállalatokra.
Kína és az Egyesült Államok dominanciája
Nagy Márton megemlítette, hogy Kína vezet a kritikus MI-technológiák és publikációk terén, míg az Egyesült Államok a befektetések kétharmadát magáénak tudhatja. Az EU, a már említett problémák miatt, hátrányos helyzetbe került, amely kihat a jövőbeli fejlődésére is.
Magyarország lehetőségei
Azonban a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország számára komoly lehetőségeket rejthet a mesterséges intelligencia, annak ellenére, hogy az unió lemaradásban van. A fejlett digitális infrastruktúra és a 2025–2030-as MI Stratégia jó alapot adhat a fejlődéshez, célul tűzve a termelékenység növelését és új munkahelyek teremtését.
A jövő kihívásai és lehetőségei
A mesterséges intelligencia nem csupán a jelen, hanem a jövő gazdaságának alappillére is. Nagy Márton azt hangsúlyozta, hogy az MI használata során nem az emberi munkaerő helyettesítése a cél, hanem az ember és gép együttműködése, amely a hozzáadott érték növeléséhez vezethet.
Oktatás és jövőképek
Az oktatás szerepe kiemelten fontos a jövő munkavállalóinak alakításában. A digitális készségek fejlesztése elengedhetetlen, hogy a munkavállalók lépést tartsanak a változó munkaerőpiaccal.
Kiemelt célok 2030-ra
A magyar MI Stratégia keretein belül konkrét célok kerültek meghatározásra 2030-ra, mint a 15%-os GDP-növekedés és 26%-os termelékenység-emelkedés elérése a vállalati szektorban. A jövő magyarországi MI Stratégiája tehát nem csupán ambiciózus, hanem reális esélyt is jelent a fejlődésre és a globális versenyben való helytállásra.
Nagy Márton végszóként azt mondta, hogy Magyarország jövője nem csupán a mesterséges intelligencia fejlődésétől függ, hanem a társadalom teljes körű alkalmazkodását is megköveteli a hagyományos munkák mellett, új, szakmai lehetőségeket teremtve ezzel a jólét növelése érdekében.
Forrás: index.hu/gazdasag/2025/09/14/nagy-marton-kormany-mesterseges-intelligencia-ai-summit-2025-ngm/
