Az uniós költségvetés tárgyalásai továbbra is patthelyzetben
Továbbra is távolinak és túlzottan ambiciózusnak tűnik António Costa, az Európai Tanács elnökének célja, hogy még idén megállapodjanak a tagállamok a 2028-tól hatályos hétéves uniós költségvetésről, a többéves pénzügyi keretről (MFF). A frontvonalak beálltak: sem a költségvetést csökkenteni akaró, sem a korábbi méret megtartásában vagy növelésében érdekelt tagállamok álláspontjai nem közeledtek érdemben.
A tagállamok egy része az MFF méretének csökkentését, mások annak növelését szeretnék. Costa augusztus végén és szeptemberben végigjárta a tagállamokat, hogy feltérképezze a prioritásokat, de eddig kevés sikerrel. Mint fogalmazott: védelmi kiadásokat senki sem szeretne csökkenteni, versenyképességet fejlesztő programokat senki sem szeretne csökkenteni, mezőgazdasági támogatásokat senki sem szeretne csökkenteni. Az Európai Parlament előre jelezte: támogatása nem biankó csekk, saját prioritásai teljesülése nélkül nem hagyja jóvá a költségvetést.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban azt javasolta, hogy az eddigi 1200 milliárd euróról 2000 milliárdra növeljék az MFF mértékét, részben a tagállami hozzájárulások emelésével, részben az EU saját forrásainak kiterjesztésével. A javaslatot éles kritikákkal fogadták: a tagállamok a méretet és a prioritások arányát kifogásolták, a parlament pedig a források „nemzetiesítését” ellenezte.
A fukar országok a költségvetés mértékét csökkentenék, a kohéziós és agrártámogatások kárára az új célokra fordítanának. A Magyarországot is magában tudó kohézió barátai a hagyományos prioritások arányainak megőrzését szeretnék. Az Európai Parlament a bizottsági javaslatnál is tíz százalékkal nagyobb költségvetést szorgalmazna.
A Tanács Általános Ügyek Ülésén Magyarországot képviselő Bíró-Nagy András kifejtette: hazánk prioritása a kohéziós források és agrártámogatások arányainak megőrzése, valamint a magyar nemzeti boríték növelése. A finanszírozás kapcsán a tagállami hozzájárulás mellett érvelt az EU saját forrásai helyett, mivel azok aránytalanul oszlanának meg.
Costa az EU saját forrásainak növelését szorgalmazza, például az e-dohánytermékekre kivetett uniós adó és a kriptovaluták szabályozása révén, amit az Európai Parlament is támogatna, de több tagállam, köztük Magyarország is ellenez.
A legtöbb tagállam csökkentené az EU-n kívüli országoknak nyújtott támogatásokat is. A Globális Európa fejezetre a Bizottság 200 milliárd eurót javasolt, ennek megvágásáról több szimuláció is készült. Franciaország ellenzi a külföldi támogatások csökkentését, míg a fukar országok valamennyi fejezet arányos csökkentését szeretnék elérni.
Az EP tárgyalói szerint a költségvetés csökkentése nem oldaná meg a problémákat, sőt, ha a tagállamoknak maguknak kellene finanszírozniuk ezeket a prioritásokat, az többe kerülne. Muresan arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállami költségvetések akár 68 százalékkal is nőttek, míg az MFF mértéke lényegében változatlan.
Jelenleg hiába gyorsultak fel az MFF-tárgyalások, továbbra sem látszik, hol találhatnak kompromisszumot a tagállamok a költségvetés mérete, az arányok és a finanszírozás módja kapcsán. Az Európai Parlament határozott álláspontot képvisel, és azt a végeredményen is látni szeretné.
