Egyetlen kullancscsípés is kiválthatja az alfa-gal-szindrómát
Az allergiás reakciók nem csupán gyermekkorban alakulhatnak ki: egy korábban ártalmatlan étel vagy környezeti anyag évekkel később is válthat ki tüneteket. A hátérben fertőzés, antibiotikum-kezelés, hormonális változás vagy akár egy kullancscsípés is állhat, amelyek hatására az immunrendszer tévesen veszélyesnek kezdhet tekinteni egyébként ártalmatlan anyagokat.
Allergia esetén az immunrendszer olyan anyag ellen indít védekező reakciót, amely a legtöbb ember számára nem jelent veszélyt. Ez orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést, bőrtüneteket vagy emésztőrendszeri panaszokat okozhat, súlyos esetben anafilaxiáig fajulhat.
Egy 2026-os vizsgálat összefüggést talált a Covid–19-fertőzés és az allergiás nátha, illetve az asztma későbbi kialakulásának magasabb kockázata között. A kutatók feltételezése szerint a fertőzés során kialakuló erős gyulladás megváltoztathatja az immunrendszer működését. Korábban az RSV és a rhinovírus esetében is vizsgáltak hasonló összefüggéseket, főként gyermekeknél. A szakértők szerint előfordulhat, hogy az immunrendszer a védekezés közben más, egyébként ártalmatlan anyagokat is veszélyforrásként azonosít.
Az antibiotikumok használatát szintén összefüggésbe hozták a későbbi allergiák kialakulásával. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a gyógyszerek megváltoztathatják a bélmikrobiomot, amely az immunrendszer működésében is fontos szerepet játszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az antibiotikumok szükségszerűen allergiát okoznak.
A terhesség alatt az immunrendszer jelentős változásokon megy keresztül, ezért a már meglévő allergiák tünetei is erősödhetnek. A szakértők szerint a környezeti allergiával élő nők körülbelül egyharmada tapasztal rosszabbodást a várandósság idején. A terhességi nátha ugyanakkor új allergiának tűnhet, pedig általában nem valódi allergia: orrdugulást, orrfolyást és tüsszögést okozhat, a panaszok pedig jellemzően a szülés után megszűnnek. A menopauza szintén olyan időszak, amikor a hormonális változások miatt módosulhatnak az allergiás tünetek.
Az egyik legkülönösebb példa az alfa-gal-szindróma. Egyes kullancsok csípése után az ember érzékennyé válhat az alfa-gal nevű cukormolekulára, amely a legtöbb emlősben megtalálható, az emberben viszont nem. Az érintett később marha-, sertés- vagy bárányhús fogyasztásakor allergiás reakciót tapasztalhat, noha korábban évekig gond nélkül fogyasztotta ezeket. Csalánkiütés, duzzanat és emésztőrendszeri panaszok is jelentkezhetnek. Az Egyesült Államokban 2017 és 2022 között több mint 90 ezer embernél mutattak ki alfa-galhoz kapcsolódó ellenanyagot, ami pozitív teszteredményeket jelent, nem pedig ugyanennyi klinikailag igazolt beteget.
A valódi, később kialakult allergia tartósan is fennmaradhat, és jelenleg nincs olyan általános módszer, amely minden esetben visszafordítaná. Bizonyos allergiáknál allergénspecifikus immunterápia alkalmazható, miközben új kezelésekkel is kísérleteznek. Az omalizumab hatóanyagú Xolair például az allergiás reakciókban szerepet játszó IgE ellenanyagokat célozza. A kutatók emellett olyan kísérleti módszereket vizsgálnak, amelyek az immunrendszer allergénekre adott válaszát próbálják tartósan átformálni, hogy a szervezet ne veszélyes betolakodóként kezelje azokat az anyagokat, amelyek valójában ártalmatlanok. A kutatások ígéretesek, de egyelőre nincs biztos módszer minden újonnan kialakult allergia megszüntetésére.
