Így mentene meg a kormány 1600 milliárd forintnyi uniós forrást
A magyar kormány nem mondott le arról a jelentős, 1600 milliárd forint értékű helyreállítási alapforrástól, amely korábban jogállamisági aggályok miatt felfüggesztésre került. Sajtóhírek szerint egy jogi kiskaput felhasználva a kormány tervezi, hogy ezt az összeget a Magyar Fejlesztési Bankba irányítja, ezzel pedig a forrással megvalósítandó projekteket befejezettnek nyilvánítja az Európai Bizottság számára. Az Európai Bizottság számára eddig 27 szupermérföldkő teljesítését várták el, amit a magyar kormány csupán 17 esetben valósított meg.
A helyreállítási terv keretében a kormány célja, hogy a prioritásként kezelt projekteket átcsoportosítsa, s ezzel mintegy 4 milliárd eurónyi forrást ruházna a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére. Ezzel a megoldással a projektek formálisan „késznek” minősülnének, függetlenül attól, hogy ténylegesen hogyan állnak a megvalósítással. A tervezett lépés tehát adminisztratív szempontból megoldaná a források lehívásának jogi kereteit.
Érdemes megemlíteni, hogy Lengyelország korábban szintén megpróbálta ezzel a metódussal a védelmi alapba átcsoportosítani a helyreállítási alap forrásait, és akkor az Európai Bizottság ezt elfogadta. Az Ursula von der Leyen vezette bizottság korábban más országoknak is javasolta hasonló lépések megtételét az elmaradt források megmentése érdekében, hogy a fennmaradó kifizetések ne vesszenek el a projektek befejezési határideje előtt, amely 2026. augusztus 31-e.
Ugyanakkor kérdéses, hogy a magyar kormány által javasolt lépés mennyire találkozik az Európai Bizottság elvárásaival. A helyreállítási terv módosításához a bizottság jóváhagyására is szükség van, amit a magyar kormány korábbi jogállamisági problémái és korrupcióellenes intézkedései miatt vélhetőleg nem fog a testület egyértelműen támogatni.
A kormány eddig csupán egy 920 millió eurós előleg lehívására volt képes a RePower EU keretében, mivel az Európai Bizottság a források kifizetését jogállamisági és transzparenciát növelő feltételekhez köti. Eddig a kormány a 27 szupermérföldkőből csupán 17-et teljesített, míg kilencet csak részlegesen, egyet pedig egyáltalán nem sikerült megvalósítania. A bizottság korábbi éves jelentéseiben is megállapította, hogy a jogállamiság helyzete Magyarországon nem javult, sőt, egyes esetekben romlott a korrupcióellenes intézkedések terén.
Így a kormány által tervezett jogi lépések valószínűleg nem oldják meg a helyreállítási alap forrásainak felfüggesztésének okait, amelyek a jogállamisági problémák és a korrupcióellenes intézkedések hiányosságai. Felmerül a kérdés, hogy a kormány képes lesz-e a jövőben bármilyen formában hasznosítani a konkrétan rendelkezésre álló uniós forrásokat, vagy ezzel újabb problémák elé néz.
(Borítókép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, 2024. december 19. Fotó: Purger Tamás / MTI)
