Záporoznak a reakciók Trump stratégiájára: a Kreml dicséri, Európa bírálja a tervet
Oroszország üdvözölte az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyet a Kreml állítása szerint több ponton összhangban alakítottak ki saját álláspontjával. A dokumentum bemutatása után orosz tisztségviselők megjegyezték, hogy Washington immár nem tekinti Oroszországot közvetlen fenyegetésnek, míg hajlandóságot mutat az ukrajnai rendezésről folytatott tárgyalások iránt. Ugyanakkor a stratégia éles vitákat váltott ki mind Európában, mind az Egyesült Államokban, ahol komoly aggályok merültek fel a szövetségi viszonyok jövőjével és a külpolitikával kapcsolatban.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára, a Rosszija 1 televízió „Moszkva. Kreml. Putyin” című műsorában kifejtette, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok szempontból összhangban vannak az orosz elképzelésekkel, ugyanakkor a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat. Pozitívnak nevezte, hogy Oroszország már nem szerepel közvetlen fenyegetésként az amerikai dokumentumban.
Peszkov elmondta, Trump elnök jelenlegi erős belpolitikai pozíciója lehetőséget ad arra, hogy a saját elképzelései szerint módosítsa a koncepciót. A Kreml szóvivője úgy fogalmazott, hogy a módosítások sok tekintetben megfelelnek az orosz elképzeléseknek is, de követniük kell, hogyan valósul meg ez a koncepció.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke a sajtóbeszámolók szerint megjegyezte, hogy az új amerikai stratégia nyomán „most megnyílt a lehetőség ablaka a párbeszédre.” Ugyanakkor figyelmeztette követőit, hogy a stratégia csupán politikai nyilatkozatok gyűjteménye, és az, ami a fejekben van, fontosabb lehet.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd folytatása érdekében figyelni kell az orosz kintlévőségek esetleges lefoglalásának következményeire, amelyeket az IMF is figyelmeztetéssel illetett.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója „vasbeton” megállapodást ígért Oroszországgal arra az esetre, ha a felek megegyeznének. A tisztségviselő rámutatott, hogy az amerikai tárgyalók erősen közel állnak Trumphoz, és követik az utasításait, ezzel együtt pedig hangsúlyozta, hogy nincs szó fegyverszünetről, csak szoros együttműködésről a hosszú távú rendezés érdekében.
Ugyanakkor számos európai politikai vezető kritikát fogalmazott meg az amerikai stratégiával kapcsolatban. Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök közösségi médiában reagált, kijelentve, hogy Európa a legközelebbi szövetséges, nem pedig probléma az Egyesült Államok számára. Johann Wadephul német külügyminiszter kifejezte, hogy a szólásszabadság és a szabad demokráciák működése nem kapott megfelelő hangsúlyt a stratégia megfogalmazásában.
Az amerikai politikai eliteken belüli nézeteltérések még most is érezhetők, és a dokumentum hangsúlyozása a szólásszabadságra, valamint Oroszországgal szembeni enyhébb hang vet fel jelentős kérdéseket a jövőbeli politikai együttműködés lehetőségeivel kapcsolatban. A stratégia kapcsolatok megújítására tett kísérlete számos kihívást hoz magával, amelyek megválaszolása még várat magára.
(Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2018. július 16-án. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)
