Mesterséges intelligencia és a cenzúra összefonódása Kínában
A Together című ausztrál horrorfilm története sokkoló fordulatot vett a kínai moziban, amikor mesterséges intelligenciával módosították az egyik szereplő belső arculatát. Az egyik homoszexuális mellékszereplő figurája nővé változott, így a kapcsolat heteroszexuálisra módosult, aláásva ezzel a film eredeti üzenetét.
A Michael Shanks által rendezett alkotás, amely a vidékre költöző pár krónikáját követi, szeptember 12-én debütált a kínai piacon, ám a nézők számára azonnal nyilvánvalóvá váltak a drámai átalakulások. Ezen nem csupán a vizuális effektek kikapcsolásáról van szó, hanem az azonos nemű kapcsolatokra utaló szövegek teljes eltüntetéséről is.
A közszolgáltatás csúfsága
A nemzetközi forgalmazó Neon cég hangot adott az elégedetlenségének, elítélve a cenzúra ilyen formáját. A helyi forgalmazó, a Hishow, a kínai kormány által fenntartott szigorú szabályozás keretein belül működik, mely a homoszexualitás bármilyen formáját elítéli és cenzúrázza.
A helyi közönség reakciói vegyesek voltak. Sokan megrökönyödtek a cenzúrázáson, míg mások a film félresikerült bemutatásából ironikus hashtag-ekkel és mémekkel reagáltak, amelyek az eredeti verzió párbeszédeit és jeleneteit hirdették. Az internet népe azonnal kattintott az ügyre, és az elkészült képernyőfotók villámgyorsan terjedtek a közösségi médiában.
A társadalmi igazságtalanságok tükröződése a filmvásznon
Kína minden áron próbálja megőrizni a konformizmus látszatát, különösen a társadalmi értékek terén. A homoszexuális párt eltüntetése nem csupán a film szövése szempontjából tragikus, hanem egyfajta reflexiója a kínai társadalom mély gyökerekből fakadó előítéleteinek is.
Továbbá, az országban a homoszexuális témájú irodalom is gyakran célpontja a cenzúrának; február óta legalább 30 író került rácsok mögé, csupán azért, mert műveikben olyan tartalmakat tettek közzé, melyek az állam által el nem fogadott nézőpontokat tükröztek.
Haldokló kreatív ipar és a mesterséges intelligencia dilemmája
A mesterséges intelligencia alkalmazása a filmiparban új dimenziókat nyit, ugyanakkor ezt a technológiát felhasználva manipulálják a történeteket, hogy azok megfeleljenek a politikai és társadalmi normáknak. A kérdés tehát nem csupán technológiai, hanem etikai és morális is: hol a határ a művészet szabadsága és a cenzúra között?
A Together című film esete világszerte felhívja a figyelmet arra, hogy milyen hatással van a politika a kreatív iparra, és hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása mégiscsak vitatható döntésekhez vezethet az alkotói szabadság szempontjából.
