Ady és Kosztolányi is felbukkan a gyilkossági nyomozásban
Zajácz D. Zoltán új krimije, a Halál a Vurstliban ezúttal nem a rendszerváltás előtti évekbe, hanem 1911 szeptemberébe és októberébe repíti az olvasót. A 255 oldalas kötet a szerző korábbi Balaton-sikerszériájától teljesen eltérő időszakot dolgoz fel, és már az előszóban részletes képet ad a század eleji, rohamosan fejlődő Budapestről.
A történet szerint a korabeli Vidámpark, a Vurstli szélén fiatal férfi holttestére bukkannak. A nyomozással Székely Gyula detektívet bízzák meg, aki kideríti, hogy az áldozat Fabricius János volt, és gyakran mutatkozott egy csinos nővel a Vurstliban. A hölgy nem más, mint a korszak ünnepelt színésznője, Ajtay Bella, akiről később kiderül, hogy Fabricius a régen eltitkolt féltestvére volt. Bellának a háttérből a textilmágnás Rosenberg Simon biztosít támogatást, aki féltékeny a féltestvérre. A színésznő nem bízik a rendőrségben, ezért megkeresi oknyomozó újságíró ismerősét, Fábry Pált, aki az Estnél futó pályáját éli, és ketten maguk is nyomozni kezdenek.
A szálak a Magyar Királyi Vasúttársaság Rt. vasútépítési korrupciós botrányai felé mutatnak, ám a rendőrség vizsgálatát a belügyminiszter váratlanul leállíttatja. Fábryt is megfenyegetik, hogy derékba törik az újságírói karrierjét, ha nem áll le. Eközben ugyanott, ahol Fabricius holttestét megtalálták, gyors egymásutánban két cselédlányt is megölnek, ami teljesen összekuszálja a nyomozást. Székely végül csapdát állít a vidámparkban.
A könyv hangulatát több korabeli epizód is színesíti: Székely detektív egy reggel a kapitányságon az éjjel behozottak listáján meglepődve látja Ady Endre nevét, akinek verseit kifejezetten kedveli, ezért beszél vele, és finoman próbál a költő lelkére hatni, hogy hagyjon fel a randalírozásokkal, majd kiengedi. Később az Est szerkesztőségében felbukkan Kosztolányi Dezső is, aki személyes ügyben diskurál a laptulajdonos Miklós Andorral, és távozásakor mindenki döbbenten nézi a Nyugat karizmatikus szerzőjét.
A történelmi háttér is hiteles: 1910 és 1913 között több olyan panama került felszínre, amely az akkori vasútfejlesztésekhez kötődött. A második vágányok fektetése és a járműpark-fejlesztések óriási állami megrendeléseket generáltak, és a sajtó, köztük éppen az Est, valamint a parlamenti ellenzék több olyan esetet tárt fel, ahol a MÁV és a Kereskedelemügyi Minisztérium tisztviselői kenőpénzekért cserébe túlárazott szerződéseket és szállítási koncessziókat játszottak át magáncégeknek.
A rövid, orientáló közcímekkel tagolt fejezetek garantálják, hogy aki rákap a történetre, nehezen teszi le a két szálon futó, a végére mégis koherens egésszé összeálló historikus krimit.
