Új könyv mutatja be a zsír valódi szerepét a szervezetben
Yves van Nieuwenhove obezitológus és sebész A zsír nem ellenség című könyvében arra vállalkozik, hogy eloszlassa a zsírral kapcsolatos tévhiteket, és bemutassa, miért létfontosságú szervünk a zsírszövet. A Typotex Kiadó gondozásában megjelent, mintegy 200 oldalas, ábrákkal és színes illusztrációkkal gazdagított kiadvány a laikusok számára is érthetően magyarázza el a test működését.
A könyv szerint a zsír nem csupán energiaraktár, hanem érzékeny és aktív szerv, amely több mint hatszáz kémiai anyagot termelve kapcsolódik be az agy-bél-zsír kölcsönhatások rendszerébe. Szerepe van az éhségérzet, a hangulat, az alvásminőség, a termékenység és az öregedés befolyásolásában, emellett védi a szerveket, és részt vesz az immunrendszer és a hormonrendszer szabályozásában. A zsír testtömegünk mintegy negyedét teszi ki, nőknél nagyobb arányban, mint férfiaknál.
A szerző kitér a szubkután és a zsigeri zsír közötti különbségre, valamint arra, hogy a testalkat függvényében hol raktározódik a zsír. A könyv bemutatja a zsírsejtek működését is: a zsírsejtek akár tíz évig is a testben maradhatnak, fogyáskor kiürülnek, de megmaradnak, és könnyen újra megtelnek – ez magyarázza a jojóeffektust. Szó esik a fehér, barna és bézs zsírsejtek közötti különbségekről, valamint az étvágyat szabályozó leptin hormon működéséről is.
A kiadvány rávilágít arra, hogy 1975 óta világszerte megtriplázódott a kórosan elhízott emberek száma. A szerző szerint az elhízás számos betegséget indukálhat, köztük cukorbetegséget, zsírmájat, magas vérnyomást, valamint alvási és termékenységi problémákat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az egészséges mennyiségű zsír nem kövérít, a szénhidrátok nem ellenségek, nem létezik helyi zsírégetés, és nem minden kalória egyforma.
A könyv érdekes adalékokkal is szolgál az étkezési szokások változásáról: az elmúlt évezred festményein Az utolsó vacsora ábrázolásain a közelmúlt művészeinek képein 23 százalékkal több kenyér és 70 százalékkal több főétel látható. A szerző szerint nem azért eszünk többet, mert éhesebbek lettünk, hanem az élelmiszer-bőség miatt, amelyhez társul a mozgásszegény életmód és a feldolgozott, cukros élelmiszerek térnyerése.
A könyv az éhség különböző típusait is ismerteti, köztük a testi, időzített, pszichés, érzékszervi és hedonista éhséget, utóbbi az evés által keltett boldogságon alapul. Kitér a cukor- és zsírfüggőség kérdésére, valamint arra is, hogy a tíz legnagyobb élelmiszergyártó cég éves forgalma mintegy 600 milliárd euró. A kiadvány megemlíti, hogy a belga professzor szerint a Titanic is másképp végződött volna, ha Jacknek lett volna egy kis súlyfeleslege.
