Bírók nyílt levélben fejezik ki tiltakozásukat

Bírók nyílt levélben fejezik ki tiltakozásukat

által Norbert S
0

Nyílt levélben tiltakoznak a bírák a kormány béremelési terve ellen

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz, mert a kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslat kidolgozásakor ismét figyelmen kívül hagyta a bírói kar szakmai és érdekképviseleti szerveinek javaslatait. Az egyesület szerint a tervezett illetményalap-emelés tovább növeli a szakadékot a kúriai és az alsóbb bíróságokon dolgozó bírák jövedelme között.

„Tovább mélyül a bérválság és a megosztottság a bírósági rendszerben” – írta a szervezet a döntéshozóknak címzett levelében. A MABIE álláspontja szerint az érdemi egyeztetések elmaradása és a tervezett emelés „végletesen kettészakítják a bírósági szervezetet”.

A négyoldalú megállapodás és a kúriai bírák kivétele

Az egyesület a törésvonalat a 2024 novemberében, a bírói kar többségének tiltakozása ellenére megkötött négyoldalú megállapodáshoz köti. Ezt az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, valamint a Kúria elnöke írta alá, és a fizetésemelések mellett reformokat is rögzített. Egy utolsó pillanatban benyújtott bizottsági módosító javaslat nyomán a kúriai bírákat kivették a többi bíróra vonatkozó bértábla alól, és fizetésüket a Kúria elnökének illetményéhez kötötték.

A MABIE szerint ez indította el a bírósági szintek közötti jövedelmi olló drasztikus szétnyílását: a kúriai bírák európai szinten is méltó bérezésben részesültek, míg ez az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák esetében nem valósult meg. A megállapodás ellen 2024 decemberében kétszáz bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott az Országos Bírósági Hivatal épülete előtt. Az OBH akkori elnöke később úgy nyilatkozott, hogy egy kúriai bíró háromszor annyit keres, mint egy hasonló korú járásbíró.

A megállapodás három lépcsőben, 2025-ben 15, 2026-ban 10, 2027 januárjában pedig újabb 15 százalékkal emeli a bírói illetményalapot. A kúriai bírákra ez már nem vonatkozik, mert az ő fizetésük a Kúria elnökének illetményéhez igazodik, így a százalékos emelés a MABIE szerint tovább növeli a szintek közötti különbséget.

„Teljes hallgatás” a béremelési javaslatra

Az egyesület szerint a 2025-re és 2026-ra elfogadott illetményalap-emelés az alsóbb bíróságokon dolgozóknak „minimális lélegzetvételnyi lehetőséget” biztosított, a 2027-re tervezett pedig „csupán gyógyír a bajra”, a rendszerszintű problémákat nem oldja meg. A költségvetési törvényjavaslatban előirányzott „mechanikus” emelés tovább szélesíti a kúriai és az alsóbb bírósági bírák jövedelme közötti szakadékot.

A szervezet 2026 júniusában küldte meg az igazságügyi miniszternek a bírák arányos jövedelmét és az inflációt követő valorizációt biztosító béremelési javaslatát, erre a nyílt levél szerint a mai napig nem érkezett érdemi válasz. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt javasolta, hogy a bírói illetményalapot a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez igazítsák, és emeljék az alsóbb bíróságokon a beosztási pótlékot. A javaslatot az Országos Bírói Tanács és a bírósági érdekképviseleti szervek is egyöntetűen támogatták, a kormányzat részéről azonban „teljes hallgatás” következett.

A MABIE szerint az OBH elnökének javaslatát a parlamentnek módosítás nélkül kell elfogadnia. Az Országos Bírói Tanács alternatív javaslata szerint a bírói illetményalap az előző évi bruttó nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese lenne, az alsóbb bíróságok bíráinak beosztási pótlékát pedig szintén emelnék.

A Magyarországon dolgozó mintegy 2700 bíróból több mint ezret tömörítő szervezet azt reméli, hogy a kormány nem zárkózik el a szakmai érvek elől, és mindkét fél számára elfogadható megoldást keres.

Ezt is kedvelheted