Washington és Európa között éleződik a vita a befagyasztott orosz vagyon sorsáról
Az Egyesült Államok egy közvetlenül washingtoni felügyelet alatt álló konstrukcióba terelné az Európában zárolt orosz jegybanki vagyon egy részét, miközben az Európai Unió tovább keresi a módját, hogyan használhatná fel a pénzt Ukrajna támogatására. Friedrich Merz német kancellár határozottan jelezte: ami Európában van, annak európai ellenőrzés alatt is kell maradnia.
A befagyasztás háttere
Az ügy gyökerei 2022 februárjáig nyúlnak vissza, amikor az orosz invázió után a nyugati országok befagyasztották az orosz jegybank külföldön tartott tartalékainak jelentős részét. Azóta folyamatos vita zajlik arról, hogy a zárolt vagyont magát vagy csak az abból származó hozamokat lehet-e Ukrajna támogatására fordítani. A kérdés most új szintre lépett, mert már nemcsak Európán belül, hanem Washington és az uniós tagállamok között is vita van arról, ki rendelkezhet a pénz sorsáról.
Az amerikai javaslat és az európai elutasítás
Október közepén az amerikai fél felvetette, hogy az Európában befagyasztott orosz állami vagyon egy részét egy amerikai felügyelet alatt álló pénzügyi konstrukcióba helyezzék. Washingtonnak nincs önálló rendelkezési joga az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felett, de a G7 közös ukrajnai hitelkonstrukciójának egyik legnagyobb hitelezője, 20 milliárd dollárral járult hozzá a programhoz, amelynek törlesztését részben az immobilizált orosz vagyon hozamai fedezik. Az amerikai javaslatot Steve Witkoff és Jared Kushner békeügyi különmegbízottak ismertették az európai tárgyalópartnerekkel, akik állítólag elutasították az ötletet. Merz reakciója egyértelmű volt: ezek Európában befagyasztott eszközök, és Európában is kell maradniuk.
Hol van a pénz
Az Európai Unióban mintegy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zár alatt, döntő részük a brüsszeli székhelyű Euroclear nemzetközi értékpapír-elszámolónál és letétkezelőnél. A befagyasztás nem jelentett tulajdonosváltást: az eszközök továbbra is az orosz jegybank tulajdonában vannak, Moszkva azonban nem férhet hozzájuk. Az EU ezért eddig nem a tőkéhez nyúlt, hanem az azon keletkező rendkívüli bevételeket használja fel Ukrajna támogatására. A tőke elkobzása egészen más jogi kategória lenne.
Az elkobzás jogi kockázatai
A befagyasztás ideiglenes, elvileg visszafordítható intézkedés, az elkobzás ezzel szemben végleges tulajdonelvonást jelentene. A külföldi központi bankok vagyonát a nemzetközi jog különösen erős védelemben részesíti. Az Európai Központi Bank és több európai elemzés arra is figyelmeztetett, hogy egy precedensértékű elkobzás súlyos pénzügyi következményekkel járhatna: más államok elgondolkodhatnának azon, mennyire biztonságos európai pénzügyi intézményekben tartani saját tartalékaikat.
Belgium kitettsége
Mivel az orosz vagyon döntő része az Euroclearnél található, egy esetleges elkobzás jogi és pénzügyi kockázatainak jelentős része Belgiumra hárulna. A letétkezelő ellen több oroszországi per indult. Belgium ezért régóta óvatos minden olyan konstrukcióval szemben, amelyben egy közös európai döntés kockázatának aránytalanul nagy része egyetlen tagállamra hárulna. Bart De Wever belga miniszterelnök ennek érdekében komoly politikai kockázatot is vállalt, amikor 2025-ben szembement az európai vezetők közös uniós felhasználását sürgető terveivel.
Elemzői javaslat a patthelyzet feloldására
Hugo Dixon és Lee Buchheit azt javasolta, hogy az Európai Unió vegye át az orosz jegybanki eszközöket az Eurocleartől, a tulajdonos azonban továbbra is Oroszország maradna, csak a pénzt már maga az EU őrizné. A logika szerint, ha az EU közösen akar dönteni az orosz vagyon sorsáról, a kockázatot sem viselheti Belgium egyedül. Ez egyelőre csak elemzői javaslat.
Ukrajna finanszírozási igénye
Az Európai Unió már elfogadott egy 90 milliárd eurós hitelcsomagot a 2026–2027-es időszakra, és fenntartotta annak lehetőségét, hogy az immobilizált orosz vagyont később a finanszírozás részeként használja fel. Kristen Michal észt miniszterelnök október közepén arról beszélt, hogy 2027-ben újabb uniós hitelre lehet szükség Ukrajna támogatásához. Ilyen körülmények között a mintegy 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyon politikailag rendkívül csábító lehetőség, jogilag azonban továbbra is Oroszország tulajdona.
Mi forog kockán
A befagyasztott orosz vagyon egyszerre vált Ukrajna finanszírozásának potenciális forrásává, Moszkva elleni nyomásgyakorlási eszközzé, egy majdani békemegállapodás egyik lehetséges tárgyává, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti hatásköri vita részévé. Ha a vagyon egy későbbi békerendezés egyik sarkalatos alkualapjává válik, Európa aligha engedheti át a felette gyakorolt ellenőrzést Washingtonnak.
