Felháborodás a rendőrségnél a 2027-es béremelési javaslat miatt
A 2027-es költségvetési tervezet jelentős felháborodást váltott ki a közszférában. A pedagógusok és a közgyűjteményi dolgozók mellett a rendvédelmi állomány különösen érzékenyen reagált a bejelentett béremelési javaslatra. A Belügyminisztérium korábban meghallgatta a szakszervezeteket, ám érdemi egyeztetés nélkül, közösségi médián keresztül tájékoztatta az állományt a döntésről.
A Független Rendőrszakszervezet főtitkára szerint a testület legégetőbb problémái a 9000 fős létszámhiány, a megélhetési nehézségek, a megszűnt szolgálati nyugdíj és az elvándorlás. A beterjesztett költségvetés számai tovább fokozták a feszültséget az amúgy is leterhelt állományban.
Egyeztetés helyett közösségi média
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy korábban több alkalommal tárgyaltak a Belügyminisztérium vezetésével, köztük a belügyminiszterrel és az államtitkárral. A megbeszéléseken a szakszervezet átadta a dolgozók jelzéseit és bérigényeit, a tárca azonban egyetlen számadatot sem közölt, arra hivatkozva, hogy előbb a kormánnyal kell tisztázni a pénzügyi mozgásteret. A döntésről végül a Facebookon értesült az állomány, amit a szakszervezet sérelmez.
Duplán csalódást keltő ajánlat
A bejelentett átlagosan 15 százalékos béremelés a főtitkár szerint duplán csalódást keltő: egyrészt sokan idén is vártak bérrendezést, másrészt az összeg messze elmarad a reális elvárásoktól. A szakszervezet 2026 májusában készített felmérésében mintegy 9000 rendvédelmi dolgozó vett részt, akik szinte egyhangúlag 50 százalékos béremelést tartanának szükségesnek a pályán maradáshoz és a fiatalok bevonzásához. Ezt az igényt időben eljuttatták a Belügyminisztériumnak, a döntéshozók mégis érdemi párbeszéd nélkül a 15 százalékos átlagemelés mellett döntöttek. A szakszervezet elvárja, hogy ez az emelés alanyi jogon mindenkinek járjon, és szorgalmazza a tárgyalások folytatását a további forrásokról és a 2028–2029-es bérfejlesztési pályáról.
Három megyényi rendőr hiányzik
A bérkérdésnél is súlyosabb a létszámhiány. A belügyminiszter korábban elismerte, hogy a rendvédelmi területről mintegy 12 ezer ember hiányzik, ezen belül a rendőrségtől 9000 fő. Ez több mint három megyei rendőr-főkapitányság teljes állományának felel meg. Korábban 50 ezer felett volt a testület létszáma, jelenleg a hivatásosokkal, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakkal, a munkavállalókkal és a szerződéses határvadászokkal együtt nagyjából 46 ezer ember teljesít szolgálatot. A hiány leginkább a tiszthelyettesi kart és a közrendvédelmet sújtja: Budapesten, az agglomerációban és a nagyobb vidéki városokban alig látni gyalogos járőrt, hiány van gépkocsizó járőrvezetőkből is, nő a reakcióidő, és a bűnügyi munka is lassul. A járőrbeosztásokat jelenleg csak túlórákkal vagy más szakterületek átvezénylésével tudják ellátni, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Az elvándorlás okai
A létszámcsökkenés öngerjesztő folyamatot indított el: a kilépők miatt a maradóknak többet kell dolgozniuk, a szolgálatvezénylés kiszámíthatatlanná vált, a pihenőnapokról is behívják a kollégákat. A rendészeti képzésre jelentkezők száma és felkészültsége is visszaesett: míg korábban egy-egy évfolyamon akár 2000 fő is végzett, ma évente mindössze 400–500 jelentkezik, és a lemorzsolódás jelentős. A létszámkényszer miatt a felvételi követelményekből is engedni kellett.
Sztrájk tilos, tüntetés lehetséges
A kormány választási ígéretei között szerepelt a bérrendszer megújítása és egy vonzó életpályamodell kidolgozása. Jelenleg munkabizottságok alakultak a szakszervezetek bevonásával, az új életpályamodell céldátuma azonban 2028. A szakszervezet attól tart, hogy azonnali intézkedések nélkül 2028-ig a maradó kollégák jelentős része is elhagyja a pályát, ezért lett volna kulcsfontosságú egy már 2026-ban megkezdődő bérfejlesztés. A főtitkár tisztázta: a rendvédelmi dolgozóknak 1989 óta tilos a sztrájk, tüntetést viszont szervezhetnek – korábban a társszervekkel összefogva 10–11 alkalommal is demonstráltak. Egy mostani demonstráció lehetőségéről azt mondta, el tudja képzelni, de még nincs itt az ideje. A szakszervezet bízik abban, hogy a szakértői munkabizottságokban a kormányzat nyitott lesz a tárgyalásokra, és törvénybe iktatja a szükséges bérfejlesztési intézkedéseket a megfelelő költségvetési fedezettel.
A műsorban szó volt arról is, hol tart a 2012-ben eltörölt szolgálati nyugdíjrendszer helyreállítása, elegendőnek tartják-e a bejelentett 10 százalékos emelést a befagyasztott illetményalapnál, miért hozhat bérfeszültséget a tervezett 50 ezer forintos területi pótlék, mikorra készülhet el a szolgálati törvény átfogó módosítása, és kifogásolják az elavult béren kívüli juttatásokat is, hiszen a cafeteria keret húsz éve évi bruttó 200 ezer forint.
