Schiffer András kritikája: puszta gesztus a kilépés?
Schiffer András, egykori országgyűlési képviselő keményen bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló kormányzati döntést. Véleménye szerint önmagában ez a lépés nem elegendő Magyarország érdekérvényesítéséhez, és megerősítette, hogy a problémák gyökere a nemzetközi szervezetek működésében és a globális érdekek összeütközésében keresendő.
A politikai elköteleződést kritizálva hangsúlyozta, hogy az ICC, ahogyan más nemzetközi intézmények is, elvesztette függetlenségét, és politikai célok kiszolgálójává vált. Példaként említette, hogy a bíróság nem lépett fel számos nagyhatalmi jogsértés ellen, míg bizonyos személyeket és eseményeket aránytalan fókusz alá helyezett.
Nemzetközi együttműködés: reformra szoruló rendszer
Schiffer szerint az ICC-ből való kilépés csupán jelképértékkel bír, valódi megoldás helyett. Magyarország szerepét az újragondolt nemzetközi rendszerek élharcosaként határozta meg; a globális problémák – így a tőkeérdekek kontrollálása és az ökológiai válság kezelése – csak összehangolt együttműködéssel oldhatók meg. A politikai szervezetté züllesztett nemzetközi intézményeket reformálni kellene, állította. Például a WHO Covid–19 alatt betöltött szerepét a kritika éles szavakkal illette, mint a globális lobbi eszközét.
Rámutatott, hogy Magyarországnak történelmi tapasztalatai miatt kötelessége lenne az autonómia és önrendelkezési jogok védelme terén élen járni. Példaként említette a palesztinok, kurdok és a tibeti kisebbségek ügyét, amelyek ügyében előre mutató nemzetközi fellépést sürgetett.
Kettős mérce a külpolitikában
Egy másik probléma területként megemlítette Orbán Viktor külpolitikai pozícióját, amelyet következetlenséggel és kritikátlansággal vádolt. Az israeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu vendéglátásával kapcsolatban kijelentette, hogy Izrael népirtás elleni jogainak elismerése mellett a palesztinok önrendelkezési jogát is tiszteletben kell tartani, máskülönben az ország hitelessége kérdőjeleződik meg a nemzetközi közösség előtt.
Schiffer nehézkesnek találta az ICC kritikájának hangoztatását annak fényében, hogy a bíróság számos más esetre is elnézően reagált. Emlékeztetett arra, hogy olyan nyugati vezetők, mint Bill Clinton vagy Tony Blair, különösebb következmények nélkül hajthatták végre saját háborús terveiket, míg a kisebb államok ellen elkövetett bűntettek gyakran súlyosabb elbírálás alá estek.
Izrael, Gáza és a nemzetközi jog morális dilemmái
Benjamin Netanjahu fellépése a gázai konfliktusok során Schiffer szerint átlépte az univerzális emberi jogi határokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael önvédelmi jogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. A terrorizmus forrásának felszámolására helyezte a hangsúlyt, amely a szegénység és kiszolgáltatottság mélységeiben gyökerezik szerte a világon.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésre vonatkozó döntés kritikáját azzal zárta, hogy nem Magyarország, hanem az ilyen intézmények szigetelődnek el napjainkban, amikor politikai érdekek marionettjeivé válnak. Azonban Magyarország külpolitikájának komoly reformra van szüksége, hogy stabil és következetes álláspontot képviseljen minden nemzetközi fórumon.
