Britek és franciák vétózhatják meg Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezését
Orbán Viktor neve váratlanul merült fel az ENSZ következő főtitkáraként, a hírek szerint Washington, Moszkva és Peking támogatásával. Az orosz külügyminiszter-helyettes nem cáfolta az értesülést, ám a jelölés szabályairól tett kijelentése vitatható. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja maga is állíthat jelöltet, ám a kinevezéshez szükséges biztonsági tanácsi ajánlást bármelyikük megakadályozhatja vétójával.
Magyarország kelet-európai besorolása további érdekességet ad a történetnek, hiszen ebből a régióból még soha nem került ki ENSZ-főtitkár.
Egy október 25-én közzétett véleménycikk szerint három országból származó források is megerősítették, hogy a Trump-kormány Orbán Viktort javasolja az ENSZ főtitkári posztjára, és az ötlet felvetésére is biztatta. A terv végleges döntésre vár. A lap forrásai szerint Oroszország és Kína is támogatja az ötletet. Orbán nem kívánt nyilatkozni.
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában újságírók előtt kijelentette, hogy technikailag jelölhető Orbán Viktor a posztra, mivel a jelölési határidő még nem járt le. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem fogja Orbánt jelölni, mert a Biztonsági Tanács állandó tagjai senkit nem jelölnek a tisztségre, és ha igaz a hír, a kezdeményezőknek találniuk kell egy államot, amely vállalja a feladatot.
Az ENSZ Alapokmányának 97. cikke alapján a főtitkárt a Közgyűlés nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlására. A gyakorlatban a 15 tagú BT választja ki a jelöltet zárt ajtók mögött, és az öt állandó tag vétójoga miatt csak olyan jelöltet lehet ajánlani, akit egyikük sem ellenez. A megbízatás általában öt évre szól, és rendszerint egyszer megújítható. A kiválasztásnál hagyományosan figyelembe veszik a regionális rotáció elvét, és íratlan szokás, hogy az öt állandó tag állampolgárai közül nem választanak főtitkárt.
A Közgyűlés 79/327. számú határozata ugyanakkor kimondja, hogy a posztra egy vagy több tagállam közösen is jelölhet személyt, és ez alól az öt állandó BT-tag sem kivétel. A BT elnökének 2026. május 29-i levele szintén megerősíti, hogy a jelölési folyamat továbbra is nyitott. Az öt állandó tag tehát más államok állampolgárait is jelölheti, saját állampolgárai közül azonban a hagyomány szerint nem szoktak főtitkárt választani.
A folyamat jelöltállítással indul, majd nyilvános meghallgatások következnek a Közgyűlés előtt. Ezt a BT zárt ajtók mögötti egyeztetései és próbaszavazásai követik. A hivatalos ajánláshoz legalább kilenc támogató szavazat kell, és egyetlen állandó tag sem vétózhat; a tartózkodás nem számít vétónak. Végül a Közgyűlés határozattal nevezi ki a BT által ajánlott személyt, rendszerint közfelkiáltással, de titkos szavazás is lehetséges.
A kiszivárgott hírek szerint a Trump-adminisztráció úgy kalkulál, hogy Orbán Viktor pragmatikus politikája, valamint Moszkvához és Pekinghez fűződő szoros kapcsolatai miatt elfogadható kompromisszum lenne a három nagyhatalom számára. Orbán több évtizede van a nemzetközi politikában, és mivel idén tavasszal az általa vezetett Fidesz ellenzékbe került, szabadon vállalhatna nemzetközi tisztséget. A BT-ben a napokban is zajlanak próbaszavazások, így az elkövetkező hetekben eldől, hogy a három szuperhatalom hivatalosan is szóba hozza-e a nevét.
A kelet-európai régióból eddig még soha nem került ki főtitkár, ezért időről időre felmerül, hogy ennek a térségnek kellene következnie. Magyarország az ENSZ hivatalos regionális besorolása szerint a kelet-európai csoporthoz tartozik, így Orbán esetleges jelölése illeszkedne a földrajzi képviselet kiegyensúlyozásának elvéhez.
A kinevezés azonban egyáltalán nem garantált. Orbán Viktor még nem jelentette be hivatalosan az indulását; a hírek szerint nyitott az ötletre, de óvatos, és csak akkor vállalja a megmérettetést, ha teljesen biztos benne, hogy megnyeri a folyamatot. Emellett az Egyesült Királyság és Franciaország részéről is felmerülhet ellenállás: a volt magyar miniszterelnök korábbi konfliktusai az Európai Unióval, a migrációval kapcsolatos álláspontja, valamint a nyugati fősodortól eltérő külpolitikai irányvonala diplomáciai akadályt jelenthet. London vagy Párizs ellenszavazata önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a BT ne fogadja el az Orbán kinevezését támogató ajánlást.
A BT 15 tagjából legalább 9 támogató szavazatra van szükség. Amerikai diplomáciai források szerint jelenleg 8-10 szavazat biztosítása tűnik reálisnak a testületben, ami éppen a határmezsgye.
