Orbán Viktort javasolná az ENSZ főtitkári posztjára a Trump-kormány
A Wall Street Journal október 25-én megjelent cikke szerint Donald Trump kormánya Orbán Viktort, Magyarország volt miniszterelnökét javasolná az ENSZ következő főtitkárának. A lap három különböző ország forrásaira hivatkozott, és azt írta, hogy a terv mögé Oroszország és Kína is beállhat. Az értesülés szerint az amerikaiak keresték meg Orbánt, aki nyitottnak mutatkozott, de csak akkor szállna versenybe, ha biztos lehetne a győzelmében.
Egy amerikai külügyi tisztviselő úgy számolt, hogy a volt magyar kormányfő a Biztonsági Tanács tizenöt tagjából nyolcra biztosan számíthat, jó napon akár tízre is. A győzelemhez kilenc szavazat kell, és az öt állandó tag egyike sem vétózhat. Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette: Orbán Viktor technikailag még jelölhető a főtitkári posztra, mivel a jelölés határideje még nem járt le. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan a cikk megjelenéséig nem reagált.
A főtitkárválasztás menete
Az ENSZ-nek nyolcvan éve van főtitkára, ezalatt mindössze kilencen töltötték be a posztot. Az Alapokmány 97. cikke szerint a főtitkárt a Közgyűlés nevezi ki, de csak a Biztonsági Tanács ajánlására. A gyakorlatban a döntés a tizenöt tagú tanácsban születik, ahol a jelöltnek legalább kilenc szavazat kell, és az öt állandó tag egyike sem vétózhat. A mandátum öt évre szól, és eddig mindenki legfeljebb kettőt töltött ki.
A régiók közti rotációt az Alapokmány nem írja elő, de a Közgyűlés 1997-ben kimondta, hogy erre is tekintettel kell lenni. A kelet-európai csoport még sosem adott főtitkárt, ahogy nő sem töltötte be soha a posztot. Az idei versenyben eddig a latin-amerikai jelöltek vezettek. A Biztonsági Tanács október 16-i, hatodik próbaszavazásán valamennyi akkori jelölt kapott legalább egy vétót, október 21-én pedig az Egyesült Arab Emírségek korábbi ENSZ-nagykövete, Lana Nusseibeh is beszállt a versenybe.
Orbán korábbi véleménye a világszervezetről
Orbán Viktornak 2018-ban erős véleménye volt az ENSZ-ről. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette, hogy a bürokraták, néhány, otthon megbukott és aztán így az ENSZ-be ejtőernyőzött politikus szeretné folytatni a politikai pályáját, és egy világkormányzásban szeretne részt venni, de ezek aberrált egyéni ambíciók. Szerinte az ENSZ-t nem világkormánynak találták ki, hanem azért, hogy legyen egy hely, ahol az ellentétes érdekű államok vezetői beszélni tudnak egymással, és feloldhatják a konfliktusaikat.
Korábbi főtitkárok pályafutása
A kilenc főtitkár közül egy hivatalban halt meg, egy még hivatalban van. A maradék hétből hárman kaptak később komoly szerepet otthon, egy negyedik nekifutott, de három hét után feladta. Végrehajtó hatalmú kormányfő vagy elnök azonban egyikükből sem lett. Trygve Lie 1953 után Norvégiában lett miniszter, Kurt Waldheim 1986-ban osztrák államfő. Javier Pérez de Cuéllar 2000-ben tért vissza Peruba, ahol miniszterelnök és külügyminiszter lett egy átmeneti kormányban. Ban Ki Mun 2017-ben három hétig fontolgatta a dél-koreai elnökjelöltséget, majd visszalépett.
Mi várna Orbánra a főtitkári szék után
Ha Orbán Viktor főtitkár lenne, a mandátuma 2031. december 31-ig tartana, a következő magyar országgyűlési választás viszont 2030 tavaszán lesz, vagyis pont a ciklus közepére esne. Orbán 1963 májusában született, ha kitöltené az öt évet, 68 évesen jönne haza. A másik út az idő előtti lemondás lenne, erre azonban még nem volt példa olyan esetben, amikor a főtitkár hazai ambíciók miatt távozott.
A Fidesz vezetéséből is ki kellene szállnia, mert az Alapokmány 100. cikke szerint a főtitkár egyetlen kormánytól vagy külső hatóságtól sem kérhet és fogadhat el utasítást. A Közgyűlés 1946. január 24-én elfogadott 11(I). számú határozata azt ajánlotta, hogy egyetlen tagállam se kínáljon a volt főtitkárnak közvetlenül a visszavonulása után olyan kormányzati posztot, ahol a bizalmas információi kínosak lehetnek másoknak. Az ENSZ-nek azonban nincs eszköze arra, hogy megakadályozza egy volt főtitkár politikai visszatérését.
