Körözik Matolcsy Ádámot, de a külföldi elfogása még nem jelentene automatikus kiadatást
Gazdasági csalás gyanúja miatt keresik Matolcsy Ádámot és az Optima korábbi vezérigazgatóját, Stofa Györgyöt, akik ellen európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását is kérték. Külföldi elfogásuk azonban nem jelentené automatikusan a hazaszállításukat, mert az eljárás attól is függ, melyik országban találják meg őket.
Matolcsy György fiát és az alapítványi vagyont kezelő Optima volt vezérigazgatóját is október 21-e óta körözi a rendőrség gazdasági csalás miatt az MNB-ügyben. A police.hu adatai szerint mindkettőjük körözését a Központi Nyomozó Főügyészség országos elfogatóparancs alapján rendelte el.
Különösen jelentős vagyoni hátrány
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint az MNB 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek a jegybank árfolyamnyereségéből származó több mint 266 milliárd forintos vagyont juttatott, a vagyon kezelését pedig az Optima Befektetési Zrt. végezte. A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával jött létre a PADME Alapítvány.
2025. február 28-án az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap szerződést kötött egymással. Az ügyészség álláspontja szerint ez színlelt értékpapír-kölcsönszerződés volt, amelynek tényleges célja a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jog átruházása lehetett. A konstrukció azt szolgálhatta, hogy a vagyon feletti ellenőrzés olyan személyi körhöz kerüljön, amelyre Matolcsy bankelnöki mandátuma lejárta után is befolyással bírhatott – írták. Az ügylet révén az Optima törzsrészvényei a magántőkealaphoz kerültek, ezzel egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő feletti tulajdonosi kontroll is átruházódott. A pontos vagyoni hátrányt az ügyészség egyelőre nem tudja meghatározni, de a gyanú szerint az meghaladja az 500 millió forintos alsó határt. A bűnösségről kizárólag a bíróság dönthet.
Európai és nemzetközi elfogatóparancs
Matolcsy Ádám jelenlegi tartózkodási helye nem ismert. Mivel ellenük európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását is kérték, feltételezhető, hogy az Európai Unión kívül is tartózkodhatnak. A magyar nemzetközi elfogatóparancs a keresett személy külföldi elfogását és kiadatását szolgálja, az európai elfogatóparancs az uniós tagállamok közötti egyszerűsített igazságügyi átadási eljárás alapja. Az Interpol vörös körözése ezzel szemben nemzetközi rendőrségi felhívás a keresett személy felkutatására és ideiglenes elfogására: önmagában nem elfogatóparancs, és nem kötelezi automatikusan letartóztatásra az országokat.
Az Európai Unióban az európai elfogatóparancs végrehajtásáról főszabály szerint az elfogástól számított 60 napon belül kell dönteni; beleegyezés esetén a döntési határidő 10 nap. A tényleges átadásra a jogerős végrehajtási döntést követően legfeljebb további 10 nap áll rendelkezésre.
A Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint az alapvető különbség a két elfogatóparancs között, hogy amíg az európai az uniós együttműködésnek köszönhetően inkább egy szakmai fókuszú automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében belép a diplomácia és a politika is. Utóbbi esetében a nyomozási bírónak végzést kell kiadnia, amelyet elküldenek az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is, így a körözést elhelyezik a megfelelő nemzetközi adatbázisokban. A kiadatás azonban ezután sem automatikus, vizsgálni kell a kettős büntethetőséget is: a cselekménynek a kibocsátó és a végrehajtó államban is bűncselekménynek kell minősülnie. Ha külföldön fogják el a körözött személyt, mindig van egy helyi eljárás, és ennek alapján döntenek a kiadatásról.
