Belgium megbénult: Általános sztrájk a nyugdíjreform ellen
2025. március 31-én Belgiumban már harmadik alkalommal szerveztek általános sztrájkot az év során, a belga szakszervezetek tiltakozása nyomán. A munkabeszüntetés célpontja a szövetségi kormány által előterjesztett nyugdíjreform. A javaslat az alacsonyabb nyugdíjak bevezetését és a nyugdíjkorhatár emelését irányozza elő, ami a szakszervezetek szerint elfogadhatatlan feltételeket teremt a dolgozók számára, miközben a munkakörülményeket is rontja.
A sztrájk következményei megdöbbentőek: országszerte megállt az élet. Brüsszel ikonikus Zaventem repülőtere teljesen leállt, és Charleroi sem indított vagy fogadott járatokat. A Brussels Airlines 200 tervezett járatának többségét törölte, az érkezések száma minimálisra csökkent. A belga közösségi közlekedés káoszba fulladt, és Brüsszelben csak egyetlen metróvonal működött, míg Vallóniában a tömegközlekedés teljesen leállt. Nemzetközi vonatok, például Brüsszel és Amszterdam között, szintén megszűntek közlekedni, a Strasbourgba tartó TGV járatok pedig teljes egészében törlést szenvedtek el.
A termelés és szolgáltatás is padlóra került
Az ipari szektor sem maradt sértetlen. Belgium egyik legismertebb szimbóluma, a söripar, komoly csapást szenvedett. Az AB InBev leuveni, hoegaardeni és jupille-i üzemeit is érintette a sztrájk. Az érintett munkavállalók túlterheltségi és alulfinanszírozottsági problémákra panaszkodtak. Eközben olyan nagyvállalatoknál is leállt a termelés, mint az ArcelorMittal vagy a Volvo.
A sztrájk hatásai még a belga kikötőkben és a tengeri forgalomban is éreztették hatásukat, ahol szinte teljesen megszűnt a tevékenység. A belapadt gazdaságot már önmagában az országos közlekedési káosz is jelentős mértékben megbénította, amelyet ráadásul kulturális szektorban is tetéztek: művészek és kulturális dolgozók százai tiltakoztak az arts reform és társadalombiztosítás átszervezése ellen Brüsszel és Antwerpen utcáin. A belga börtönökben sem sikerült biztosítani a minimális szolgáltatási szinteket, amelyhez a rendőrség és a Vöröskereszt segítségére is szükség volt.
Gazdasági veszteségek és belpolitikai feszültség
A gazdasági károk szinte felbecsülhetetlenek. A flamand munkáltatói szervezet, a Voka becslése szerint a sztrájk következtében keletkező kár elérheti a 300-500 millió eurót. Hans Maertens, a Voka elnöke ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy Belgium nemzetközi gazdasági megítélése is jelentősen romolhat.
A belga kormány és a Belga Vállalatok Szövetsége (VBO) élesen kritizálta a sztrájkot, hangsúlyozva, hogy az esemény tovább mélyíti az ország egyébként is feszült gazdasági helyzetét. Pieter Timmermans, a VBO vezetője rámutatott, hogy az ismétlődő demonstrációk csak súlyosbítják a helyzetet, és további megszorításokhoz valamint csődeljárásokhoz vezethetnek.
Hatalmi játszmák: a Bart De Wever-féle kormány intézkedései
A sztrájkok gyökerei a Bart De Wever vezette koalíció többek között a szociális hozzájárulások csökkentésében, a nyugdíjkorhatár 67 évre emelésében és a munkaügyi törvényben tervezett szigorításokban keresendők. A kormány tervezi a heti kötelező pihenőidő és az éjszakai munka szabályozásának csökkentését, valamint a bérek befagyasztását 2027-ig. Ezek az alig burkolt megszorító intézkedések szították fel a szakszervezetek dühét, amely az idei harmadik általános sztrájkhoz vezetett.
Belgium utoljára február 13-án bénult meg, amikor hasonló okokból tartottak általános munkabeszüntetést. Akkor az ország légtere is zárva maradt a légi irányítás sztrájkja miatt. A kormány és az ország nagyvállalatai viszont kitartanak, hiszen az egymásnak feszülő érdekek egy sokkal mélyebb, strukturális gazdasági válság tüneteit tárják fel.
