Két magyar kutató a rákterápia és a fenntartható gyógyszergyártás megoldásain dolgozik
Idén huszonnegyedik alkalommal ítélte oda az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíjat kivételes tehetségű hazai kutatónőknek. 2026-ban Dr. Baji Zsófia anyagtudós a kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipes kutatásaiért, Dr. Bálint Erika vegyészmérnök a zöldebb gyógyszergyártásért, Dr. Menyhárt Otília pedig a daganatos betegségek kezelésének vizsgálatáért kapta meg az elismerést.
Miért hat ugyanaz a terápia betegenként másképp?
Dr. Menyhárt Otília bioinformatikai kutatóként azt vizsgálja, milyen molekuláris mintázatok segíthetnek megérteni, hogy egy daganatos beteg hogyan reagál egy adott kezelésre. A rák kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat: van, akinél visszaszorítja a tumort, másoknál a daganat rezisztenssé válik rá. Otília a Semmelweis Egyetem adjunktusaként több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi kollégáival a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg a különbségek hátterében. Gyakran nem magukon a daganatsejteken, hanem az azokat tápláló környező sejteken találhatók meg a terápiás célpontok – ez magyarázatot adhat arra, miért maradnak el a várt eredmények a jelenlegi kezeléseknél.
„Az a molekuláris mintázat foglalkoztat minket, ami megmagyarázza, miért reagál az egyik beteg jól a terápiára, a másik viszont nem” – mondja Otília. Több mint 200 fajta daganattípus létezik, ezért egy általános magyarázat nincs; az emlődaganatnak például négy fajtáját különböztetik meg, és ezeken belül is vannak altípusok. A kutatók célja, hogy konkrét támpontokat adjanak a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák fejlesztéséhez. A rák a második vezető halálok a világon a szív- és érrendszeri betegségek mögött; Otília szerint egyrészt azért, mert tovább élünk, másrészt az életmódunk is hajlamosít rá. Az ülőmunka, az alkohol és a dohányzás roncsolja a sejteket, és egyre több fiatalnak van emlőrákja és vastagbéldaganata.
Asztalnyi reaktor a zöld kémiához
Dr. Bálint Erika a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, vegyészmérnökként a gyógyszergyártás energia- és időigényes folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat a zöld kémia segítségével. A hagyományos, szakaszos gyógyszergyártás többlépéses, nagyon energia- és oldószerigényes, jelentős hulladékkal jár, mert minden lépést tisztítás követ. Bálint Erika kollégáival a hatóanyagokat vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban állítja elő, ami idő- és energiahatékonyabb, zöldebb, ráadásul biztonságosabb is, mert egy asztalnyi méretű kis laborban történik a folyamat.
Az áramlásos technológiában a folyamat közben detektálják, ha hiba jelentkezik, így le tudják állítani, be tudnak avatkozni, és tisztább, szelektívebb reakciók játszódnak le. Magyarországon Erikáék elsők között kezdtek el áramlásos kémiával foglalkozni; külföldön már léteznek ilyen kémiai üzemek, itthon még nem, mert előbb a hagyományos gyártásokat kellene átalakítani, ami költséges, és az engedélyeztetés is probléma. Erikáék most 3D nyomtatott reaktorokat fejlesztenek, ami szabad tervezést tesz lehetővé: adott kémiai reakcióhoz szabhatják a reaktort. Négy éve dolgoznak ezen, mert először meg kellett ismerni az anyagokat – miből tudnak nyomtatni, mi vegyszerálló, mi hőálló. Most további nyomtatási technológiákat vizsgálnak, például a gyantás nyomtatást, a jövő pedig valószínűleg a fémnyomtatásé.
A tudományos pályán maradás nehézségei
Otília és Erika is megerősíti, hogy a nőknek nehéz érvényesülni a tudományos életben. 2026 ellenére vannak fix előítéletek, bár Erika például szerencsés, hogy férje, Mátravölgyi Béla szintén a Szerves Kémia és Technológia Tanszéken dolgozik, és maximálisan támogatja két gyerekük mellett is felesége tudományos karrierjét. Otília is négy gyereket nevel férje támogatásával, és közben a kertben töltődik fel. A PhD-képzés után, mikor megjelenik a családalapítás vágya, kevés nő marad a tudományos pályán, de ez az elismerés pont erre jó: a díjazottakon keresztül megmutatja, hogy lehet valakinek egyszerre kutatói karrierje és szép nagy családja is.
