Magyar Péter reményt adott a fiataloknak, de két súlyos probléma még mindig külföldre hajthatja őket
Két friss felmérés nagyon eltérő képet mutat a magyar fiatalokról. A választás előtt húsz ország közül nálunk ítélték meg a legrosszabbnak saját mentális egészségüket, a kormányváltás után viszont csaknem kétszer annyian képzelték el itthon a jövőjüket, mint három éve.
Szabó Andrea ifjúságkutató szerint a hangulat valóban javulhatott, de az időzítés és a módszertan miatt az eredményeket óvatosan kell kezelni, és a jobb közérzet önmagában nem elég ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak.
A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója több mint két évtizede kutatja a magyar fiatalokat. Korábbi kutatásaik alapján úgy látja, három dolog kell ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak: jó munkahelyek, lakhatás és a közérzet javulása. Talán ez utóbbi javult, a másik kettő azonban komoly kihívás a mindenkori kormányok számára – mondta a kutató.
A közhangulat egyik lehetséges mutatója, hogy az emberek hogyan ítélik meg saját mentális egészségüket. Erről készült a STADA Health Report 2026, amelyet a gyógyszergyártó STADA megbízásából a Human8 vett fel online húsz országban, mintegy húszezer válaszadóval, 2026 februárja és márciusa között, vagyis még a választás előtt.
Magyarországon 2024 óta folyamatosan csökken azok aránya, akik jónak értékelik saját mentális egészségüket. 2024-ben a felnőttek 48, 2025-ben 44, idén már csak 43 százaléka mondta ezt, miközben a vizsgált országok átlaga gyakorlatilag nem változott: idén 64 százalék volt. A magyar érték a húsz ország között a legalacsonyabb.
Nálunk a válaszadók 22 százaléka kifejezetten rossznak tartja saját mentális egészségét, szemben a kilencszázalékos nemzetközi átlaggal. A fiatal felnőttek vannak a legrosszabb helyzetben. A 18–24 éves magyaroknak mindössze 27 százaléka érzi jónak saját mentális egészségét, ami szintén a legalacsonyabb arány a húsz vizsgált ország között. A következő legalacsonyabb értéket Portugáliában mérték, ott 39 százalék, a környező országok közül Ausztriában 49, Szlovákiában és Csehországban 45 százalék ez az arány.
A magyar fiatalok körében közben erősebb az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk az egészségügy három legfontosabb fejlesztendő területe közé sorolta ezt, szemben a teljes magyar lakosság 18 százalékával.
Három hónappal később egészen más képet mutatott az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus által készített felmérés. A kutatás szerint 2023-ban a 16–24 évesek 25 százaléka képzelte el tíz év múlva is Magyarországon az életét, idén már 45 százalékuk. A külföldi munkát tervezők aránya 57-ről 32 százalékra, a biztosan külföldre készülőké pedig 22-ről 7 százalékra csökkent. Azok aránya, akik biztosan Magyarországon szeretnének dolgozni, 6-ról 15 százalékra nőtt.
2023-ban a fiatalok nagyjából harmada ítélte jónak az ország helyzetét, idén már a fele. Még nagyobb a változás a jövő megítélésében: három éve a válaszadók harmada várta, hogy tíz év múlva jobb lesz az ország helyzete, most már kétharmaduk. A közép-magyarországi fiatalok derűlátóbbak, mint a Nyugat- és Kelet-Magyarországon élők.
Az első adatfelvétel 2023 októberében készült online, 802 fős mintán. A másodikat idén júniusban vették fel 817 fővel, de már vegyes módszerrel: a 16–18 éveseket tanórai keretek között, a 18–24 éveseket online kérdezték. A két adatfelvétel ezért módszertanilag sem teljesen összehasonlítható. Éppen a tanórán megkérdezett 16–18 évesek a legbizakodóbbak: 77 százalékuk vár javulást tíz év múlva, miközben az ország jelenlegi helyzetét ők ítélik meg a legkedvezőtlenebbül.
Természetesen a két felmérés nem pontosan ugyanazt méri: az egyik a saját lelkiállapotra, a másik a jövőbeli tervekre és az ország megítélésére kérdez rá, és a vizsgált korcsoport is eltér. Egymás mellé téve azonban felvetik a kérdést, mit jelent valójában, ha egy fiatal azt mondja, külföldön szeretne dolgozni.
