Orbán Viktor beállította a kapuba Hankó Balázst, aki inkább gólokat akart rúgni, végül piros lapot kapott
„Innentől kezdve ön a kapus, ne feledje, nem kaphat gólt” – ezt adta útravalóul Orbán Viktor 2024 nyarán Hankó Balázsnak, aki Csák János lemondását követően átvette a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetését. Hankó válaszul azt felelte a miniszterelnöknek, hogy „ha nem kapunk gólt, az még csak iksz, gólokat is kell rúgni”.
A focis hasonlatnál maradva Hankó Balázs sok gólt szerzett, magabiztosan vezette a tabellát csapatával, de két évvel később érkezett egy új klub, a korábbi éllovast letaszították a trónról. A kapus, Hankó Balázs pedig azóta is szedegeti ki a labdákat a gólvonal mögül.
Hankó Balázs Zoltán 1978. március 20-án született Salgótarjánban. Kistarcsán, egy lakótelepen nőtt fel, ahol szülei a helyi kórházban dolgoztak, majd Gödöllőn, a Török Ignác Gimnáziumban érettségizett 1996-ban. Édesapja, Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, ő maga 2001-ben végzett gyógyszerészként a Semmelweis Egyetemen, ahol később osztályvezető gyógyszerész, igazgatóhelyettes, majd főgyógyszerész lett. 2005-ben summa cum laude minősítéssel szerzett PhD-fokozatot, 2018-ban már a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese volt.
Politikai pályája az államigazgatásban kezdődött: 2010-ben gyógyszerészeti tanácsadóként került az egészségügyért felelős államtitkárságra, 2017-ben miniszteri biztosként dolgozott a felsőoktatási intézmények fejlesztésén, 2020 augusztusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára lett. Ebben a szerepben az egyetemek modellváltásának egyik meghatározó alakja volt, amelyet komoly tiltakozások kísértek, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020 őszi elfoglalása. Az Európai Bizottság 2022 végén a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályai miatt kizárta a modellváltó egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont Európa új támogatásaiból.
2024 tavaszán az ELTE és a BME oktatói a minisztérium épülete elé vonultak, ahol a saját bérpapírjaikkal szembesítették az akkor még államtitkár Hankót. Hankó beállt tárgyalni a demonstrálók delegációjával, de az azonnali érdemi bérfejlesztést elutasította.
A miniszteri kinevezéssel a Nemzeti Kulturális Alap elnöke is lett. 2024 őszén az NKA Bizottsága létrehozta a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát, amelynek létrehozását Hankó 2024. december 1-jén hagyta jóvá; a kollégium 2025-ben már tízmilliárd forintos egyedi kerettel rendelkezett.
Az ügyészség szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 támogatói okiratot állítottak ki, összesen 17,3 milliárd forint értékben, és a döntéseknél a háttérben valójában Hankó Balázs és mások határozták meg, ki és mennyi pénzt kapjon. A vádhatóság állítása szerint a kiosztott pénzek egy részét a 2026-os választási kampányban használták fel, más összegek magáncélokat szolgáltak.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésén megszavazta Hankó mentelmi jogának kiadását. „Minden döntésemben a jogszabályoknak és a kormányzati határozatoknak megfelelően jártam el. Ártatlan vagyok, az eljárás politikai indíttatású” – mondta Hankó az Országházban. Az esti órákban idézést kapott a NAV székházába, ahol őrizetbe vették, majd a Kecskeméti Törvényszék az ügyészség indítványára elrendelte 30 napos letartóztatását. Csak azért nem ő lett a rendszerváltás utáni Magyarország elsőként előzetes letartóztatásba helyezett volt minisztere, mert egy nappal korábban Seszták Miklós „elvitte ezt a címet” előle.
