Két évtizedes háború zárult le, kivonultak az amerikaiak
Az amerikai erők a hét közepén elhagyták az utolsó iraki bázisaikat is. A kivonulást Irán és szövetségesei győzelemként ünneplik, utóbbiak valószínűleg ezután még komolyabb befolyást szereznek abban az országban, ahol a több mint két évtizedes háború során 4500 amerikai katona veszítette életét.
A 2024-ben elfogadott és most végrehajtott kivonulás – amelyet az Irán elleni háború kellős közepén hajtanak végre – iraki biztonsági szakértők szerint szabad kezet adhat Iránnak és befolyásos szövetségeseinek, miközben Amerika más ellenfeleinek, köztük az Iszlám Államnak is lehetőséget biztosít az újbóli megerősödésre.
Irán stratégiai győzelme és a biztonsági vákuum
Jaszim al-Bahadli iraki biztonsági elemző szerint Irán stratégiailag nagyot nyer a koalíció távozásával, hiszen megszűnik az a katonai jelenlét, amely évekig ellensúlyozta Teherán befolyását. Az Iránhoz hű milíciák a kivonulást nemcsak mozgalmuk győzelmeként mutatják be, hanem arra is törekszenek majd, hogy ezt a lendületet a biztonsági és politikai döntéshozatal feletti még nagyobb befolyásra váltsák.
Abu Modzstaba al-Jasziri, az iráni támogatású fegyveres csoportokat tömörítő Iraki Iszlám Ellenállás egyik parancsnoka úgy fogalmazott: szeptember 30-án Irak történetének egy sötét fejezete lezárult, és az ország bebizonyította, hogy szuverenitását nem idegen erők, hanem az ellenállás és a nép akarata garantálja. Az emberek többsége azonban komolyan aggódik. Abdulrahman al-Zobaie, Fallúdzsa egyik szunnita törzsi vezetője arról beszélt, hogy minden iraki teljes szuverenitásra vágyik, de úgy véli, Irak még nem áll készen, hogy egyedül vegye át a biztonsági feladatokat. A koalíció távozását követő vákuum az, amitől mindenki tart.
Történelmi visszatekintés és a konfliktus ára
Az amerikai erők 2003-ban rohanták le Irakot, hogy megdöntsék Szaddám Huszein szunnita diktátor hatalmát, majd megszállták az országot, síita vezetésű kormányt ültettek hatalomba, és éveken át harcoltak a felkelők ellen, mielőtt 2011 végén kivonultak volna. Kevesebb mint három évvel később tértek vissza, hogy segítsenek az iraki erőknek legyőzni az Iszlám Államot a 2014 és 2017 közötti háborúban. Majd 2020-ban egy rakétacsapással megölték a bagdadi reptérre vezető úton az iráni Forradalmi Gárda főparancsnokát, Kászim Szulejmánit.
Az „Iraki Szabadság Hadműveletben” körülbelül kétszer annyi amerikai katona vesztette életét, mint a párhuzamosan futó afganisztáni háborúban, amely 2021-ben váratlan amerikai kivonulással ért véget. Az elmúlt években Irak volt az egyetlen olyan ország, amely egyszerre tartott fenn szoros politikai és katonai szövetséget az Egyesült Államokkal és Iránnal, amelyek Irak területét néha közvetett harctérként használták. Az idei, Irán elleni háborúban az elesettként nyilvántartott 18 amerikai katona közül 7 Irakban vesztette életét.
Az Iszlám Állam új életre kelhet
Iraki és kurd biztonsági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai felderítési, logisztikai és dróntámogatás hiánya komoly esélyt ad az Iszlám Állam alvó sejtjeinek az újraszerveződésre. Nem véletlenül kezdődött mozgósítás a határoknál. Szirvan Barzani kurd parancsnok szerint a koalíció kivonulásának hírére az ISIS sejtjei azonnal aktivizálódtak, ami jelentősen növelte fegyvereseik harci morálját.
Növekedik a terrorveszély. Erre példa, hogy a kurd biztonsági erők nemrégiben az Iszlám Állam egy olyan sejtjét számolták fel, amely öngyilkos merényleteket készített elő a kivonulás napjára. Kalid al-Bajati ezredes, Kirkuk biztonsági főnöke megjegyezte, hogy a csoport most igyekszik azt demonstrálni, továbbra is képes véres támadásokat végrehajtani.
Fulladozó gazdaság: a Hormuzi-szoros lezárásának hatása
Miközben az ország biztonsági szerkezete átalakul, Irak az összeomlás szélére sodródott a Hormuzi-szoros zárlata miatt. A háború kitörése óta Irak olajexportjának 90 százaléka beragadt, mert képtelenek voltak elindítani az olajszállítókat a Perzsa-öblön keresztül. Az elmúlt hét hónap eddig több mint 60 milliárd dolláros bevételkiesést okozott az iraki költségvetésnek.
Mivel az állami költségvetés körülbelül 90 százaléka az olajbevételekből származik, az export leállása miatt a kormány képtelen fizetni a közszféra béreit, ami már tömeges tüntetésekhez vezetett Bagdadban. Az iraki kormány kénytelen lesz népszerűtlen megszorító intézkedéseket fontolóra venni. Felmerült az exportutak diverzifikálása is, ebbe benne lehetne az Irak–Törökország-vezeték bővítése vagy új vezetékek bekapcsolása a szállításba Jordánián és Szírián át, azonban mindez hosszabb távú elképzelés és jelenleg nem nyújt reális vagy azonnali megoldást a válságra. A lezárt Hormuzi-szoros továbbra is kritikus pont marad a globális energiapiacok szempontjából, viszont ha belátható időn belül nem nyílik meg, az teljesen megbéníthatja Irak gazdaságát.
