Tarjányi Péter: Fidesz és a Tisza egy-egy cintányér, középen pedig az ügyészség van
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal legújabb adásában a nemzetközi események mellett a Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyéről, valamint az ügyészség és a politika viszonyáról is kifejtette véleményét.
A szakértő szerint az ügyészség közleményében hangsúlyosan jelent meg, hogy a politikának nem szabad beavatkoznia az ügyészség működésébe. Ez önmagában fontos üzenet, ugyanakkor problémásnak tartja, ha bármelyik politikai oldal saját eszközeivel próbálja politikai konfliktusba bevonni vagy befolyásolni az igazságszolgáltatás szereplőit.
Az adásban szóba került a Fidesz által kezdeményezett, úgynevezett „ÁVH-figyelő” program is. Tarjányi ezt a megközelítést kifogásolta, és hangsúlyozta: az ügyészség mai működését nem tartja az ÁVH működésével azonosíthatónak, ezért szerinte történelmileg és intézményileg is félrevezető lehet az ilyen párhuzam.
Tarjányi erős hasonlattal írta le azt, amit veszélyes iránynak tart: szerinte a Fidesz és a Tisza is egy-egy cintányér, középen pedig az ügyészség van, amelyet két oldalról ütnek.
USA–Kína: a legfontosabb kérdésekben nem született megállapodás
A Washington és Peking közötti csúcstalálkozó látványos diplomáciai gesztusokat és több részmegállapodást hozott, Tarjányi Péter szerint azonban éppen az a legfontosabb, amiben nem sikerült dűlőre jutni.
Tajvan és a Hormuzi-szoros kérdése maradt a tárgyalások egyik legkeményebb pontja. Az Egyesült Államok kínai segítséget szeretne az iráni helyzet és a Hormuzi-szoros miatt kialakult energiaválság enyhítésében, miközben Peking számára Tajvan kérdése stratégiai jelentőségű. A felek egyértelművé tették saját vörös vonalaikat, de egyikük sem kapta meg azt, amit a másiktól várt.
Ukrajna: a háború már az energiaellátásról is szól
A frontvonalak változása mellett egyre fontosabbá válik az infrastruktúra elleni háború. Az orosz és ukrán támadások egyre nagyobb mértékben érintik az energetikai rendszereket, a finomítókat és más kritikus infrastruktúrát.
Tarjányi Péter szerint ennek hatása messze túlmutat Ukrajna és Oroszország határain. Ha csökken a finomítói kapacitás, sérülnek a vezetékek, vagy kiesnek fontos szállítási útvonalak, annak előbb-utóbb az üzemanyagárakban, és ezen keresztül a mindennapi termékek árában is megjelenhet a hatása. A szakértő szerint ezért nem pusztán az a kérdés, lesz-e elegendő olaj vagy dízel, hanem az is, milyen áron lehet majd hozzájutni.
Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ különböző válságai nem elszigetelten működnek. A Hormuzi-szoros helyzete, az orosz–ukrán háború, az európai energiaellátás és a globális üzemanyagpiac ugyanannak a rendszernek a részei.
Amerika kivonul Irakból: ki tölti be az így keletkező űrt?
Az Egyesült Államok hosszabb idő után ismét csökkenti katonai jelenlétét Irakban, miközben a térségben továbbra is komoly feszültségek vannak. A kérdés nem egyszerűen az, hogy Washington kivonul-e, hanem az, hogy mi történik utána.
Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonai jelenlét csökkentése olyan időszakban történik, amikor a térség biztonsági rendszere amúgy is rendkívül törékeny. A Hormuzi-szoros körüli konfliktus, Irán, az Öböl menti államok, valamint az energiainfrastruktúra sérülékenysége egymást erősítő kockázatokat jelenthetnek.
