Elutasította az uniós törvényszék a kekvák ügyében beadott keresetet
Az Európai Unió Törvényszéke szerdán kihirdetett ítéletében elutasította hat magyar egyetem kereseteit, amelyek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vagy az ilyen alapítványok által fenntartott jogi személyek uniós költségvetésből való finanszírozásának tilalma ellen irányultak.
A luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az uniós tanács hatáskörrel rendelkezett a megtámadott rendelkezés elfogadására, mivel a költségvetés megállapítására és végrehajtására vonatkozó kizárólagos hatáskörét gyakorolta, nem pedig az oktatás és a kutatás területén fennálló hatáskörét. Az uniós tanács arra is hatáskörrel rendelkezik, hogy egyes tagállamok tekintetében, többek között a jogállamiság elveinek megsértése esetén ideiglenesen felfüggessze az olyan programokra vonatkozó költségvetésének végrehajtását, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa.
A törvényszék szerint a jogsértés rendszerszintű, mivel Magyarország rendszerszinten nem képes vagy nem hajlandó arra, illetve kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az összeférhetetlenség területén alkalmazni szükséges uniós jogot sértő döntéseket. Ennek alapján a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a jogállamisági elvek megsértése megállapítható.
Az ítélet kimondta azt is, hogy közvetlen kapcsolat van a jogállamiság elveinek megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és azok vezetőtestületeiben részt vevő magas rangú tisztviselők és politikai felsővezetők jelentős hatáskörökkel rendelkeznek költségvetési, működési és szervezeti kérdéseket illetően. Ez alapján fennáll a veszélye annak, hogy az uniós finanszírozású egyetemi programok és képzések, a kutatási és fejlesztési projektek kiválasztását, valamint a személyi állomány kiválasztását közvetlenül politikailag befolyásolják.
Az Erasmus+ és a Horizont Európa program keretében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szerepet játszhatnak az uniós források kifizetésében a végső kedvezményezetteknek. Az Erasmus+ program keretében fennáll annak a kockázata, hogy az összeférhetetlenség befolyásolja a kedvezményezett hallgatók kiválasztását, a kiválasztási folyamatba a tudományos érdemek értékelésén túlmutató megfontolások kerülhetnek be.
A törvényszék szerint tekintettel a mindenhol jelen lévő politikai ellenőrzésre és az összeférhetetlenség kockázatára, az uniós források felhasználásában közrejátszó minden belső eljárás, tudományos folyamat és irányítási struktúra külső befolyásnak lehet kitéve, ami az uniós források nem megfelelő felhasználásához vezethet.
Mindezek ismeretében az uniós tanács határozata nem sérti a tudományos élet szabadságát, pénzügyi jellegű intézkedésnek minősül, nem tartalmaz semmilyen tilalmat vagy előírást az említett intézmények akadémiai vagy tudományos tevékenységeire vonatkozóan, és ily módon hozzájárul a tudományos élet szabadságának és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásához.
Az ügy előzménye, hogy az uniós költségvetés védelmében a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben az Európai Unió Tanácsa a jogállamisági feltételességi rendelet alapján határozatot fogadott el, amely többek között megtiltja az Európai Bizottság számára, hogy a 2021 óta működő közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy az ilyen alapítvány által fenntartott intézménnyel, illetve szervezettel jogi kötelezettségvállalást tegyen. Hat magyar egyetem azt kérte az Európai Unió Törvényszékétől, hogy semmisítse meg ezt a rendelkezést, vitatva a rendelkezés elfogadására vonatkozó tanácsi hatáskör hiányát, valamint arra hivatkozva, hogy az érintett intézmények egyike sem követett el jogállamisági elvsértést, továbbá, hogy nincs kapcsolat a jogállamiság elveinek esetleges megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy megkezdték az egyetemi alapítványi rendszer átalakítását. Augusztus végén arról számoltak be, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékát lecserélik, miközben a testületek jogköreit is alaposan megnyirbálják. Szeptember végén tizennégy kekva szűnt meg jogutód nélkül, köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Közép-európai Oktatási Alapítvány.
