350 milliárd dolláros vakfolt: egymilliárd nőt nem ér el az egészségipar
Egymilliárd nő, kielégítetlen egészségügyi igények és 350 milliárd dollárnyi kihasználatlan üzleti lehetőség rajzolódik ki a változókor és a hosszú távú egészségmegőrzés találkozásánál. A menopauzában érintett nők aktívan keresik és vásárolják a megoldásokat, elégedettebbek mégsem lesznek. A piac későn figyel fel rájuk, az ellátás pedig sokszor akkor sem ad megfelelő választ, amikor már segítséget kérnek.
A változókorban lévő nők kifejezetten aktív fogyasztónak bizonyulnak az egészségmegőrzés piacán, a kereslet mégsem találkozik megfelelő kínálattal. Ez a feszültség áll a Boston Consulting Group új elemzésének középpontjában. A longevity kifejezés a hosszú távú egészségmegőrzéshez kapcsolódó termékek, szolgáltatások és kezelések piacát jelöli. A St. Moritz Longevity Forum számára készült tanulmány 12 ország 10 608 válaszadójának tapasztalataira épül, Magyarország nem szerepel a vizsgált országok között.
A perimenopauzában és menopauzában lévő nők 15–22 százalékponttal nagyobb arányban vesznek igénybe longevitymegoldásokat, mint más nők vagy a férfiak. Átlagosan 3,3-del többfélét próbáltak ki, mint a más életszakaszban járó nők, és 2,9-del többet, mint a férfiak. A nagyobb aktivitáshoz azonban nem társul nagyobb elégedettség: annak szintje mindhárom csoportban nagyjából 50 százalék körül mozog.
Az érintett nők havi longevityköltésének mediánja 84 dollár, a többi nőé 68, a férfiaké 73 dollár. A kielégítetlen kereslet egyik magyarázata, hogy a vállalatok túl későn kezdenek figyelni a nőkre. A kutatásban átlagosan 36–38 éves korhoz kapcsolódó hormonális változások és termékenységi nehézségek 8 százalékponttal növelik az érdeklődést, maga a menopauza hatása 5 százalékpont. A férfiaknál hasonló változás nagyjából egy évtizeddel később, 46–48 éves kor körül jelentkezik.
Jávorka Anna, a BCG szenior projektvezetője szerint a nőknek hosszú időn keresztül egy olyan egészségügyi rendszerhez kellett alkalmazkodniuk, amelyet nem az ő szükségleteikre szabtak. A vállalatok jellemzően megvárják a menopauzát, mielőtt a nőkkel a hosszú távú egészségükről kezdenének kommunikálni, pedig a valódi lehetőség körülbelül egy évtizeddel korábban nyílik meg. Komoly vakfolt, hogy a harmincas évek közepén jelentkező hormonális változásokat rövid távú problémaként kezelik.
A felmérés szerint a hormonális problémákkal érintett nők mindössze 63 százaléka fordul orvoshoz, míg szív- és érrendszeri problémáknál ez az arány 78 százalék. A szív- és érrendszeri tünetekkel segítséget kérők 85 százaléka érezte úgy, hogy komolyan vették a problémáját, hormonális panaszok esetében ez az arány csak 72 százalék.
A változókorban érintett válaszadók mintegy harmada többet is fizetne, ha megfelelő megoldást találna. A tanulmányban szereplő 108 dollár a vállalt havi többletkiadás mediánja. A BCG ebből a fizetési hajlandóságból és az érintettek mintegy egymilliárdos globális köréből vezeti le a 350 milliárd dollárnyi üzleti lehetőséget. A BCG szerint ehhez a nőknek nagyobb beleszólást kell kapniuk abba is, milyen longevitymegoldások készülnek, és mely fejlesztések jutnak finanszírozáshoz.
