Ruszin-Szendi: A katonák nem javasolták az éles kézigránátot, a gyakorlatot mégis megtartották
A honvédelmi miniszter szerint a kiképzők előre jelezték, hogy ne dobassanak éles gránátot a résztvevőkkel. Az újdörögdi baleset miatt elévülés miatt már senkit nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerda reggel a Facebookon arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának zárt ülésén a képviselőket az újdörögdi kézigránát-baleset és a csádi katonai misszió részleteiről tájékoztatta.
Az újdörögdi ügyről azt írta: a katonák előre jelezték, hogy nem javasolják éles kézigránát dobatását a kiképzés résztvevőivel, a feladatot azonban ennek ellenére végrehajtották. A miniszter szavai szerint a minősített információkat nem hozhatja nyilvánosságra, de a felelősség kérdéseiről és a közpénzek felhasználásáról a társadalomnak joga van tudni.
Elévült a büntetőjogi felelősség
Ruszin-Szendi szerint a szakmai fenntartások ellenére azért tartották meg a gránátdobást, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és a létszám növelése. A miniszter azt is felidézte, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőeljárást.
Az ügyészség álláspontja szerint a feltárt szabályszegések és a tragédia között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősséghez szükséges közvetlen okozati kapcsolat. Közben azonban eltelt annyi idő, hogy az elévülés miatt az érintett személyekkel szemben új eljárás megindítására már nincs lehetőség, így büntetőjogi felelősségre vonásra ebben a körben már nem kerülhet sor.
A miniszter ugyanakkor a szakmai, vezetői és politikai felelősséget hangsúlyozta, és hozzátette, hogy a létszám növelése soha nem írhatja felül a katonai kiképzés biztonságát. A sérültet a Honvédelmi Minisztérium jelenleg is foglalkoztatja, és segíti a rehabilitációját.
Közel négymilliárd forint a csádi misszióra
A bizottság előtt a miniszter a csádi misszió előkészítését és Orbán Gáspár abban betöltött szerepét is részletezte. Ruszin-Szendi szerint a küldetéshez kapcsolódóan közel négymilliárd forint közpénzt költöttek el, és a részletek hallatán a bizottság tagjainak arcára döbbenet ült ki.
A miniszter úgy látja, hogy a volt miniszterelnök fiának családi háttere olyan állami támogatást biztosított a programhoz, amely nélkül az aligha valósulhatott volna meg. Szerinte csak a szerencsén múlt, hogy nem lett belőle katasztrófa. Hozzátette: mivel az Országgyűlés határozatban hagyta jóvá a többmilliárdos költségeket, a jogi felhatalmazás miatt nem tud feljelentést tenni.
A Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még közel 27 milliárd forintos költséggel számolt a misszióra. Orbán Gáspár áprilisban távozott a honvédségtől. A 444 által megszerzett belső dokumentumokban misszióvezetőként hivatkoztak rá. Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi honvédelmi miniszter viszont csak összekötő tisztként beszélt róla. A Magyar Hang szerint a volt miniszterelnök fia a misszió előkészítése során hatszor repült honvédségi géppel Afrikába.
