Jövőre kezdheti meg működését Magyarországon az új korrupcióellenes szerv
Ezúttal Budapesten tárgyalt az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a magyar kormánnyal az uniós szervezethez való csatlakozásáról. A tárgyaláson a felek átbeszélték, milyen magyar jogszabályokat lesz szükség módosítani, hogy az Európai Ügyészség megkezdhesse a munkáját Magyarországon. A magyar kormány szerint már 2027-ben megkezdheti majd a munkáját az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló szerv.
Budapesten az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetett a magyar kormány több tagjával Laura Codruta Kövesi európai főügyész, az Európai Ügyészség vezetője – számolt be róla a tárca. A találkozón Kövesi mellett Görög Márta igazságügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Lajtár István legfőbb ügyész helyettes, valamint ezen minisztériumok és a Legfőbb Ügyészség vezetői és szakértői vettek részt, aminek fő témája Magyarország csatlakozása volt az uniós szervhez.
Az erről szóló közleményben az Igazságügyi Minisztérium úgy fogalmaz, hogy a csatlakozás folyamata jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet a lehető legrövidebb időn belül, de kellő alapossággal szeretnének végrehajtani. A felek erről tárgyaltak, ezúttal Budapesten, legutóbb ugyanis még Luxemburgban fogadta Görög Márta igazságügyi minisztert az Európai Ügyészség vezetője.
2027-ben kezdheti meg Magyarországon a munkát az Európai Ügyészség
A csatlakozáshoz szükséges jogalkotást a kormány két szakaszban kívánja végrehajtani: az első szakaszban három törvényt kell módosítani, amivel kialakítják az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerét – ezt még idén benyújtják; míg a második szakaszban a fennmaradó kérdéseket rendezik, valamint a büntetőeljárási, adatvédelmi, együttműködési és társadalombiztosítási szabályok módosítása következik – ennek az átfogó jogszabálycsomagnak a benyújtását 2027-re ígérik.
A közleményben az első szakasz kapcsán úgy fogalmaznak, hogy a cél egy olyan eljárás létrehozása, ami a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja majd. Emiatt a jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel más szervezetekkel való egyeztetés miatt, de mint fentebb írtuk, ezt még idénre ígérik.
Amint ezt az Országgyűlés elfogadja, megkezdik a jelöltek kiválasztását, miközben a még fennmaradó jogszabályok módosítását előkészítik, amit 2027-ben kerülhet majd a parlament elé, azaz leghamarabb jövőre kezdheti majd meg magyarországi működését az Európai Ügyészség.
Azt ugyanakkor már tudni, hogy az európai ügyészt pályázat útján fogják majd kiválasztani, majd a legjobb három jelöltet meghallgatja az EU erre a célra létrehozott tanácsadó testülete, amely véleményezi majd őket. Végül a főügyészt a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa egyszerű többséggel választja hatéves mandátummal, ami egyszer három évvel meghosszabbítható. A delegált európai ügyészeket szintén pályázat útján választják ki, majd a jelölteket rangsorolva az Európai Ügyészség megfelelő kollégiuma fogja kinevezni öt évre, ami megújítható.
Egyik legnagyobb választási ígérete volt a Tisza Pártnak a csatlakozás
A választási kampány során a Tisza Párt egyik visszatérő ígérete volt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, amit hivatalosan még május 29-én nyújtott be Magyar Péter miniszterelnök Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnökének benyújtotta erről szóló szándéknyilatkozatát. Ezt az Európai Bizottság június 10-én elfogadta, majd a határozat augusztus 2-án hatályba is lépett, így azóta Magyarország is hivatalosan is tagja az Európai Ügyészségnek.
Amennyiben Magyarország kinevezi a delegált európai ügyészét, akkor megkezdheti majd a szervezet az érdemi munkát Magyarországon is, ami egészen 2021. június 21-ig vizsgálhatja az EU pénzügyi érdekeit sértő, korrupciógyanús ügyeit.
Az Európai Ügyészség elsődleges feladata az uniós források felhasználásának ellenőrzése, valamint az ezekkel kapcsolatos visszaélések feltárása és kivizsgálása. Hatáskörébe tartoznak többek között az uniós támogatásokkal elkövetett csalások, a fiktív pályázati dokumentációk, a hamisított iratok, a túlárazott teljesítések, az összejátszással lebonyolított beszerzések, illetve a fiktív számlázási láncok is. Ha ilyen ügyekben bűncselekmény gyanúja merül fel, az Európai Ügyészség önálló eljárást indíthat.
