Több száz tüntető barikádozta el az utat Észak-Írországban
Több száz tüntető zárta el vasárnap az észak-írországi Portadownban a Garvaghy Roadot, hogy megakadályozza az Orange Order lojalista szervezet felvonulását. A bíróság végül engedélyezte a menetet, amelyet 1998 óta először tarthattak volna meg a vitatott útvonalon, a tiltakozók azonban egész nap fenntartották a blokádot. A tüntetők hétfő hajnalra feloszlottak, miután biztosítékot kaptak arra, hogy a menet éjszaka nem halad végig az úton.
A lojalista Drumcree-felvonulás engedélyezése heves politikai és jogi vitát váltott ki Észak-Írországban. A Felvonulási Bizottság pénteken, szigorú korlátozások mellett adott zöld utat az Orange Ordernek: legfeljebb 35 résztvevő vonulhatott volna fel, a menetet reggel 8 órára előrehozták, és előírták a csendes vonulást is.
A konfliktus hátterében Észak-Írország máig érzékeny vallási és politikai megosztottsága áll. Az Orange Order egy protestáns, brit unionista szervezet, amely Észak-Írország Egyesült Királysághoz tartozását támogatja, felvonulásait ezért a katolikus, ír nacionalista közösségek egy része provokációnak tekinti, különösen akkor, ha azok katolikus negyedeken haladnak keresztül. A Garvaghy Road éppen ilyen, túlnyomórészt katolikus terület Portadownban. Az itt élő nacionalisták jellemzően az ír identitáshoz kötődnek, politikai képviselőik, köztük a Sinn Féin pedig Írország újraegyesítését támogatják. A Drumcree körüli vita ezért jóval többről szól egy felvonulás útvonalánál: a brit unionista és az ír nacionalista identitás több évszázados konfliktusa sűrűsödik össze benne.
Patricia Smyth bíró szombaton felfüggesztette a döntést, arra figyelmeztetve, hogy a régóta húzódó konfliktus tovább eszkalálódhat. Az Orange Order fellebbezése után a fellebbviteli bíróság vasárnap hajnalban végül úgy döntött, hogy nem avatkozik be a bizottság határozatába.
A bírósági döntés ellenére több száz nacionalista tüntető gyűlt össze vasárnap a túlnyomórészt katolikusok által lakott Garvaghy Roadon, elzárva a felvonulás útját. A résztvevők békésen tiltakoztak, többen egymásba karolva álltak az úton, és dalokat énekeltek, miközben a rendőrség hangosbemondón figyelmeztette őket a letartóztatás és a büntetőeljárás lehetőségére. A szervezők eközben a menet tervezett kiindulópontjánál található templomban várakoztak, és jelezték, hogy csak akkor indulnak el, ha a rendőrség szabad utat biztosít számukra.
A patthelyzet végül hétfő hajnalban oldódott fel, miután Breandán Mac Cionnaith, a Garvaghy Road Lakosok Szövetségének képviselője biztosítékot kapott arról, hogy a felvonulás éjszaka nem halad végig az úton. Mac Cionnaith hétfő reggel Chris Bryant észak-írországi miniszterrel és Jon Boutcher rendőrfőkapitánnyal is tárgyalóasztalhoz ült.
A tiltakozáson a Sinn Féin párt vezető politikusai is részt vettek. Mary Lou McDonald, a párt elnöke „őrültségnek” nevezte a felvonulás engedélyezését, és úgy fogalmazott, hogy a döntés „bármely közösség primitív kezelése 2026-ban”. Michelle O’Neill, Észak-Írország első minisztere szerint a történtek megkérdőjelezik a békefolyamat működését, és a helyi közösség kollektív traumájára figyelmeztetett. A politikus a tüntetők feloszlása után úgy értékelte, hogy a Garvaghy Road lakói „győzelmet” arattak.
A Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, Gavin Robinson ugyanakkor azzal vádolta O’Neillt, hogy semmibe veszi a bíróságokat, a rendőrséget és a jogállamiságot, míg a párt helyi képviselője, Carla Lockhart a tüntetést törvénytelennek nevezte.
Chris Bryant megszakította részvételét a Munkáspárt liverpooli kongresszusán, hogy Belfastba utazzon, de közölte, nincs hatásköre a felvonulás leállítására, hacsak a rendőrség hivatalosan nem kéri erre. A miniszter a politikusokat a kedélyek csillapítására szólította fel, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek felelőssége van a feszültség mérséklésében. Andy Burnham, az Egyesült Királyság miniszterelnöke szintén nyugalomra intette az érintetteket, míg Mícheál Martin ír miniszterelnök a Felvonulási Bizottság döntését „érthetetlennek és helytelennek” nevezte.
A Drumcree-felvonulás körüli konfliktus különösen érzékeny kérdés Észak-Írországban: a Garvaghy Roadon korábban tartott menetek az ország történelmének legsúlyosabb és legerőszakosabb zavargásai közé tartoztak, ezért az ügy ismét komoly aggodalmat keltett a békefolyamat jövőjével kapcsolatban.
