Polt Péter Strasbourghoz fordul alkotmánybírói mandátumának megszüntetése miatt
Négy héttel azután, hogy távozott az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből, Polt Péter hosszú évek után nagyinterjút adott. Az Alaptörvény 17. módosításával szeptember 1-jén – három kollégájával együtt – megszűnt a 70. életévüket betöltött alkotmánybírák mandátuma.
Polt Péter a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert álláspontja szerint alkotmánybírói mandátumát idő előtt megszüntették. Mint mondta, bírósági elnököt, bírót jogállamban ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani, és erről számos nemzetközi szintű döntés született.
A büntetőjogász 1995 óta meghatározó alakja a magyar igazságszolgáltatásnak: 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, 2000. május 16-ától – négy év megszakítással 2006 és 2010 között – 2025. június 10-ig legfőbb ügyész, 2025. június 11-étől 447 napon át az Alkotmánybíróság elnöke volt.
Az interjúban beszélt 1993 és 1995 közötti Fidesz-tagságáról, a legfőbb ügyészként ért politikai támadásokról és azokról a korrupciógyanús ügyekről, amelyek miatt éveken át élesen bírálták.
Az Elios-ügy és a kartell kérdése
Elmondta, miért nem jutott el vádemelésig az Elios-ügy. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda úgy ítélte meg, hogy történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem. A megszüntető határozat legfontosabb megállapítása szerint azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik.
Polt Péter szerint az akkori megszüntető döntés helyességét egy későbbi bírósági döntés is visszaigazolta. A bíróság 2023. május 31-i végzésében rámutatott, hogy a nyomozó hatóság a horizontális és vertikális kartell fogalmak közötti alapvető különbséget helyesen mutatta be, és a vertikális kartell nem illeszthető a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezésébe.
Trafikpályázatok és lélegeztetőgépek
A 2013-as trafikügy kapcsán azt mondta, rendkívül szerteágazó, hatalmas ügyekről van szó, amelyeket különböző hatóságok vizsgáltak. Biztosan voltak szabálytalanságok, de büntetőjogilag az ügyészség nem tudta ezeket értékelni.
A Covid-járvány idején a mintegy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatban is felmerült a visszaélés gyanúja. 2026 augusztusában a Külügyminisztérium feljelentést tett az ügyben. Polt Péter szerint egy nyomozás mindig a tények felderítéséből, majd azok jogszabályok alapján történő értékeléséből áll. Az akkor rendelkezésre álló tények alapján a hatóságok nem találtak olyan körülményt, amely bűncselekmény gyanúját alapozta volna meg; elképzelhető, hogy azóta új tények kerültek elő, de erről nincs információja.
Vádat emelt ügyek
Szóba kerültek olyan, valamilyen formában a Fideszhez köthető ügyek is, amelyekben az ügyészség vádat emelt. Ilyen a Völner-ügy, a Mengyi-ügy, a Simonka-ügy és Nagy János ügyei. Polt Péter szerint arról nem az ügyészség tehet, hogy eddig csak két ügyben született jogerős ítélet.
A Völner-ügyben az ügyészség 2022-ben emelt vádat Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, Schadl György és társaik ellen. A Mengyi-ügyben Mengyi Rolandot 2019-ben jogerősen négy év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A Simonka-ügyben az elsőfokú büntetőper 2020 óta folyik. Nagy János egyik korrupciós ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2026. március 23-án jogerősen hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte.
Az ügyészség függetlensége és a vagyonvisszaszerzési hivatal
Polt Péter felidézte: 2004-ben a beadványára szüntették meg az interpellációs lehetőséget. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a legfőbb ügyész sem politikai, sem szakmai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek. Két interpellációs ügyben szavazták le: a Josip Tot-ügyben és a Happy End-ügyben.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról azt mondta, nem tudja, milyen pluszt fog hozni, azt viszont igen, hogy mit veszít vele az ügyészség: az állam büntetőigényének érvényesítésében betöltött kizárólagos szerepét. Ez szerinte 155 éves tradíció elvesztését jelenti.
Legfőbb ügyészként a Központi Nyomozó Főügyészség megalapítására és az ügyészség nemzetközi elismertségének kivívására a legbüszkébb, amit alátámaszt, hogy kétszer is megválasztották az uniós legfőbb ügyészek szervezete elnökének. Ombudsmani időszakából azt az ajánlást emelte ki, amely nagy szerepet játszott abban, hogy kötelezővé tették az autós gyerekülés használatát.
