Veszélyes mentelmi jogi módosítás előtt a Parlament
Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, hogy döntsön több képviselő mentelmi jogáról, köztük Hankó Balázs volt miniszter, Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök és Seszták Miklós egykori miniszter ügyében. A három eset alapvetően különbözik egymástól.
Hankó Balázs esetében a felmerült problémák ízlésbeli és kultúrpolitikai természetűek: a Nemzeti Kulturális Alapból nem lett volna szabad támogatni a nyilvánosságra került, kirívóan alacsony színvonalú pályázatokat. Ez azonban politikai vitának tűnik, nem büntetőjogi kategóriának.
Magyar Péter az őt videózó férfitól elvett telefon Dunába hajításával képviselőhöz nem méltó módon viselkedett, de az ügy büntetőjogi relevanciája csekély. Seszták Miklós esetében ötéves nyomozás után fogalmazódtak meg olyan gyanúk, amelyeket a bíróságon kell tisztázni.
Magyar Péter azután, hogy az ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, felkarolta a Jobbik, majd később a Mi Hazánk által beterjesztett javaslatot, amely a mentelmi jog szűkítését indítványozza. Az elképzelés szerint eltörölnék a mentelmi jogot a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében.
A mentelmi jog tartalma évszázadok alatt stabilizálódott világszerte, és azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen a politikai küzdőtérről kiiktatni az ellenfeleket koholt, hamis és manipulált vádak alapján a büntetőjog eszközeivel. E jog kampányszerű és átgondolatlan korlátozása alapvetően veszélyeztetné ezt a célt.
