A Fidesz jelenlegi formájában nem alkalmas vezető ellenzéki szerepre
A Tisza-frakció nem támogatta Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánra tett legfőbb ügyészi jelölését. Az Országgyűlés keddi ülésén a frakció többsége a Fidesz és a KDNP Médiatanácsba jelölt tagjait sem támogatta, a kormánypárti képviselők azonban nem szavaztak egységesen.
Somogyi Zoltán politikai elemző szerint a jelölési folyamatban a köztársasági elnök felelőssége a jelölt kiválasztása, a parlamenté annak eldöntése, hogy támogatja-e őt. A rendszer alapvetően arra készteti a feleket, hogy egyeztessenek egymással. Az államfő dönthet úgy, hogy előzetesen nem egyeztet a jelöltről, de a jelölés után politikailag is menedzselnie kell a folyamatot; ehhez kevésbé nyilvános egyeztetésekre is szükség van. A jelölt parlamenti elutasítása valamennyi érintett számára veszteséggel járhat.
Murányi András, az Index felelős szerkesztője szerint a Tisza-frakciónak abból kellene kiindulnia, hogy Baka András nem hirtelen felindulásból döntött Szathmáry Zoltán jelölése mellett. A frakció álláspontja ugyanakkor érthető, mert az elszámoltatás a kormány programjának egyik meghatározó eleme volt. Hosszabb távon politikailag nehezen tartható, hogy a parlament széles körű támogatással választ meg egy köztársasági elnököt, majd sorra elutasítja az általa állított jelölteket.
Somogyi Zoltán nem tartja szerencsésnek az ellenzéki jelöltek egyszerű kizárását az ilyen testületekből. Problémásnak nevezte azt is, hogy a Tisza-frakció képviselői nem egységesen szavaztak a Médiatanács jelöltjeiről, majd ezt azzal magyarázták, hogy minden képviselő a saját lelkiismerete szerint dönthetett. Egy kormányzó párt működéséhez fegyelmezett parlamenti frakcióra van szükség.
Murányi András szerint két dolog már most látható: a jövőben is lehetnek konfliktusok Magyar Péter politikai akarata és a Tisza-frakció között, valamint a kormánypárt nehéz helyzetben van, mert egyszerre kell demokratikus működést biztosítania és lebontania a korábban központosítottan kiépített államszervezeti rendszert.
Somogyi Zoltán szerint szükségszerű, hogy idővel megerősödjön egy, a Tiszával szemben álló ellenzéki erő. Minél inkább akadályozza Orbán Viktor a Fideszt az új ellenzéki szerephez való alkalmazkodásban, annál nagyobb tér nyílhat más politikai szereplők előtt. Felvetette, hogy a KDNP idővel önállóbb politikai szereplővé válhat, és számára előnyt jelenthet, hogy az elmúlt 16 évben kevésbé volt látható önálló erőként.
Az elemző szerint a Fidesz jelenlegi formájában, az újkommunistázó Dörmögő Dömötörrel nem alkalmas vezető ellenzéki szerepre. Hozzátette: a következő választás idején több büntetőügy is bírósági szakaszban lehet, ami megnehezítheti a Fidesz kampányát, és a következményeket elsősorban Orbán Viktorra érti. Demokratikus pártban cserélni szoktak, el szokott menni a megbukott vezető – jelentette ki.
A Fidesz politikai narratívájának középpontjában az áll, hogy Magyarországon önkény uralkodik, „újkommunisták” kerültek hatalomra, ezért helyre kell állítani a jogállamiságot és a demokráciát. Murányi András szerint ez az üzenet elsősorban a saját politikai tábor egyben tartását szolgálja. Orbán Viktor lényegében maga vázolta fel a Fidesz stratégiáját, amikor arról beszélt, a Tisza-kormány előbb-utóbb hibázni fog, és a problémák halmozódása a bukásához vezethet.
Murányi András ezt nem tartja reális forgatókönyvnek. Szerinte ezt nemcsak a Tisza kétharmados parlamenti többsége teszi valószínűtlenné, hanem az is, hogy a kormány politikai kommunikációja jelenleg hatékonyan működik, és gyorsan képes reagálni a Fidesz által napirendre emelt témákra. Úgy látja, kialakult egy széles társadalmi csoport, amelyet generációs különbségektől függetlenül összeköt az a meggyőződés, hogy nem szeretné a korábbi 16 év politikai rendszerének visszatérését.
