Végeláthatatlan tanúsor a fantomdiákok perében, egyetlen délelőtt tíz embert hallgattak meg
Újabb tanúk vallottak abban a büntetőperben, amelyben két volt fideszes képviselő által vezetett alapítványi iskolák a vád szerint nem létező vagy órákra nem járó diákok után hívtak le normatívát, 112 millió forint kárt okozva.
A bíró egyetlen délelőtt alatt tíz tanút hallgatott meg videókapcsolaton keresztül, és többségük elismerte, hogy be sem járt a képzésekre. Az eljárás két éve szinte kizárólag tanúmeghallgatásokból áll, a végét még mindig nem látni.
A bíróság immár két éve gyakorlatilag csak tanúkat hallgat meg a kamudiákok után normatívát igénylő alapítványi iskolák ügyében. A tárgyalási napokon nagyjából húszpercenként követik egymást a tanúk, akik arról beszélnek, valóban részt vettek-e a képzésen.
A hat vádlott közül csupán egy jelenik meg személyesen: az a volt titkár, aki egykor az alapítványi és az iskolai ügyekre is rálátott. A többiek lemondtak a jelenlétükről, és védőiken keresztül követik az eseményeket, így a teremben jellemzően csak az ügyész, a védők és a soron következő tanú tartózkodott.
Az ügyben a nyomozás is éveken át húzódott, a vádat végül négy éve emelték. A vádlottak között van Budai Géza, aki az iskolákat fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnöke volt, valamint Hüvös László, aki a vádbeli időszakban az alapítványi felnőttképző iskolát vezette, a nyomozás indulásakor azonban már egy másik intézmény élén állt. Rajtuk kívül iskolaigazgatót, iskolai titkárt és pedagógusokat is megvádoltak. A vád szerint 2012 és 2014 között jogosulatlanul igényelték a normatívát, amivel 112 millió forint kárt okoztak.
Nyolcvan egyes egy olyan diáknak, aki nem járt órára
A vád szerint az intézmény vezetői arra utasították a tanárokat, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet adjanak, és ha a számonkérésen sem jelennek meg, elégtelent írjanak be nekik.
A bíróság az elmúlt években lényegében azokat hallgatja meg, akik valamilyen módon szerepeltek az iskolai nyilvántartásban, de valójában nem jártak el a képzésre. A meghallgatások zöme videóláncon zajlik.
A csütörtöki tárgyalásra három helyszínt kapcsoltak be: Bajára és Hódmezővásárhelyre a SZEFI nyilvántartásában szereplő egykori diákokat idézték be, a Fővárosi Törvényszékről pedig az egyik vádlott tehetett észrevételeket, illetve kérdezhetett a tanúktól.
A tanúk között volt a vásárhelyi kollégium egykori igazgatóhelyettese, aki beiratkozott ugyan a SZEFI helyben szervezett képzésére, az órákra azonban nem ment el. Ennek ellenére az E-Naplóban mintegy nyolcvan elégtelen szerepel a neve mellett.
A bajai rendőrkapitányságon hat tanú ült le, szinte mindannyian beiratkoztak a SZEFI mélykúti képzésére, de közülük csak egyvalaki járt be néhány hónapig. Az egyik férfi elmondta, hogy jelezte, nem tud tovább részt venni az órákon, arról azonban semmilyen iratot nem kapott, hogy megszűnt volna a jogviszonya. Hozzátette, hogy a mélykúti oktatás meglehetősen színvonaltalan volt, ezért sem igyekezett időt szakítani rá a munkája mellett.
Egy idősebb férfit a barátja győzött meg a beiratkozásról: a barátjának el kellett végeznie a Mélykúton induló szociális képzést, mert hajléktalanszállón dolgozott, a tanfolyam elindulása azonban kevés jelentkező miatt bizonytalan volt. A tanú így csak a barátja kedvéért iratkozott be, bejárni eszébe sem jutott.
A tanúk már a korábbi vallomásukra sem emlékeznek
A csütörtökön vizsgált vásárhelyi és mélykúti képzések még 2011–2012-ben zajlottak, így az azóta eltelt hosszú idő miatt a tanúk többsége arra sem emlékezett, hogy a nyomozás során egyszer már vallomást tett. Többen is említették, hogy Mélykúton egy helyben sokak által ismert ember beszélte rá őket a beiratkozásra, ő azonban már évekkel ezelőtt meghalt.
A perben várhatóan még egy ideig az iskolai nyilvántartásba bejegyzett egykori diákokat, illetve kamudiákokat idézik be tanúként, hogy kiderüljön, szabályosan vagy jogosulatlanul hívták-e le utánuk a normatívát. Az eljárás így még hosszan elhúzódhat.
