Karácsony Gergely: Ez úgy ahogy van, kuka
„A mostani rendszer, úgy ahogy van, kuka, ez következik az Alkotmánybíróság határozatából is” – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés első őszi ülését megelőző napon.
Az Alkotmánybíróság hétfő este, a budaörsi önkormányzat beadványa nyomán közzétett döntése szerint az érintett önkormányzatoknak nem áll rendelkezésükre semmiféle bírói út, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban fizetési kötelezettségük megállapítását vagy összegszerűségét vitassák. A testület ezért december 31-i hatállyal megsemmisítette az erre vonatkozó szabályozást.
Budaörs azzal is csatát nyert, hogy az alkotmánybírák megsemmisítették a miniszteri rendelet mellékletének önkormányzatot érintő sorát, amely rögzíti, hogy a város 2025-ben 6,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást köteles fizetni.
Karácsony Gergely a döntést a főváros vonatkozásában is győzelemként értelmezte. Hangsúlyozta: a határozat perdöntő az egész önkormányzati szektor, benne Budapest számára is. A Fővárosi Önkormányzat 2023 óta perben áll a Magyar Államkincstárral, ugyanazon érvek mentén, amelyek most az Alkotmánybíróság döntésében is megjelentek. Számos pert nyertek már, amelyek szintén az álláspontjukat erősítették. A következő per jövő hétre van kitűzve, de az Alkotmánybíróság érvei gyakorlatilag el is döntötték a kérdést.
A főváros szempontjából a döntés inkább szimbolikus és erkölcsi, figyelembe véve, hogy a kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak részben a szolidaritási hozzájárulásról, részben a főváros pénzügyi helyzetének rendezéséről. Összességében az alkotmánybírósági döntés tükrében vitán felül áll, hogy a főváros pénzügyi problémáit az alkotmányellenes elvonás-sorozat okozta, ami meghatározza az új kormánnyal kötendő megállapodást is.
Karácsony Gergely arra emlékeztetett, hogy 28 milliárd forint esetében a Kúria is a főváros számára kedvező döntést hozott. A következő per tárgya a 2024. évi szolidaritási hozzájárulás, ezzel párhuzamosan folyamatban van az eljárás 2025-ről és 2026-ról is. A tét több százmilliárd forint. Az előző kormány rendeleti úton próbálta megszüntetni a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban folyamatban lévő pereket, ami megállítani ugyan nem, de lassítani tudta a folyamatot. A főpolgármester abban bízik, hogy túl tudnak lépni a pereskedés időszakán, és megállapodás születik a tárgyalóasztalnál.
Az Alkotmánybíróság döntései után rendszeresen kialakul egy értelmezési vita: a testület a szolidaritási hozzájárulás teljes rendszerét, vagy csak a hozzájárulás beszedésének módját nyilvánította Alaptörvény-ellenesnek? Karácsony Gergely ezt álvitának tartja. Kijelentette: a döntés rögzíti, hogy a szolidaritási hozzájárulást ebben a formában nem lehet beszedni, így nem lehet kiróni az önkormányzatokra egy kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság határozatának utolsó bekezdése már a jövőt érinti, jelezve, hogy egy kiegyensúlyozó mechanizmus alkalmazására rengeteg példa van, a viszonyokat újra lehet rendezni.
A főpolgármester szerint nem alapjaiban kérdőjelezik meg a települések közötti kiegyenlítési mechanizmus szükségességét, a kifogásuk a mértéket és a mikéntet érinti. Hozzátette: a döntés rendkívül fontos része, hogy az önkormányzatoknak ügyfélként, fair hatósági eljárásban jogorvoslatot kell biztosítani, ha az elvonás mértéke a kötelező feladatok ellátását veszélyezteti. Az Alkotmánybíróság már 2024-ben is rögzítette, hogy a hozzájárulás önmagában nem alkotmányellenes, viszont vannak esetek, amikor azzá válik.
Karácsony Gergely úgy látja, hogy Budapest és az agglomeráció funkcionális értelemben egy várostérség, ilyen szintű kölcsönös összekapcsoltság mellett nehéz lokalizálni a gazdasági teljesítményt. Leszögezte: ha új hozzájárulási rendszert dolgoznak ki, korrigálni kell a megállapítás módját, figyelembe véve a bevételi és a kiadási oldalt is. Ami a mértéket illeti, van egy világos alkotmányos plafon: az önkormányzat nem lehet a központi költségvetés nettó befizetője, tehát az állam által a kötelező önkormányzati feladatok ellátására adott normatíva nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amit az állam elvon az önkormányzatoktól.
Ellenkező esetben nem érvényesül az az alaptörvényi elvárás, hogy az önkormányzatok a saját bevételeik felett szabadon rendelkezhetnek. Ezt rögzíti a helyi önkormányzatok európai chartája is. Ehhez képest a Fővárosi Önkormányzat évek óta nettó befizető, a szolidaritási hozzájárulás útján az állam többet von el a várostól, mint amekkora támogatást a központi költségvetésből kap – hangsúlyozta Karácsony Gergely.
A Fővárosi Közgyűlés a nyári szünet után pénteken 9 órától ülésezik először.
