Uniós milliárdokra mond nemet Magyarország
Magyarország jelenlegi költségvetési helyzete miatt nem vesz részt az Európai Unió SAFE védelmi hitelprogramjában, így a korábban előzetesen kijelölt 16,216 milliárd eurós keretet sem veszi igénybe. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint a hitel felgyorsíthatná a honvédelmi fejlesztéseket, de a forrásokat jelenleg inkább az egészségügyben, a szociális rendszerben és az oktatásban kell felhasználni.
Ruszin-Szendi Romulusz a budapesti Bálna Honvédelmi Központban, az ITBN CONF-EXPO 2026 rendezvényén beszélt az uniós SAFE-programról. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország mostani gazdasági és költségvetési teherbíró képessége mellett nem indokolt újabb hitelforrást bevonni a védelmi kiadások finanszírozására.
A SAFE, vagyis Security Action for Europe program keretében az Európai Bizottság legfeljebb 150 milliárd euró összegű, uniós hitelfelvételből finanszírozott, hosszú lejáratú kölcsönt biztosíthat a tagállamok védelmi beruházásaihoz. Magyarország számára 2025 szeptemberében 16,216 milliárd eurós előzetes hitelkeretet jelöltek ki, miután az Orbán-kormány jelezte, hogy részt kíván venni a programban.
A terv elfogadásáig azonban nem jutott el az eljárás: az Európai Bizottság március elején még azt közölte, hogy további munkára van szükség a terven, március 17-én pedig azt jelezte, hogy a dokumentumot sem nem fogadta el, sem nem utasította el. Az Európai Bizottság akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a SAFE-rendelet végrehajtásakor az uniós alapjogi és jogállamisági követelményeket, valamint az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
Nemcsak a honvédelmi kiadásokról van szó
A miniszter szerint a SAFE-hitel lehetőséget adna arra, hogy egyes, már meglévő honvédelmi beszerzéseket korábban hajtsanak végre, illetve a haderőfejlesztési programban későbbre tervezett beruházásokat is előrehozzák. A konstrukció azonban hitel, amelyet Magyarországnak később vissza kellene fizetnie.
Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy a kérdésről egyeztetett a költségvetésért felelős miniszterrel is, és a döntésnél az ország jelenlegi pénzügyi teherbíró képességét vették figyelembe. Kiemelte: a védelmi fejlesztéseket a gazdaság teljesítőképességéhez kell igazítani. Jelezte: „sokkal nagyobb szükség” van a forrásokra az egészségügyben, a szociális rendszerben és az oktatásban.
A SAFE-program nemcsak a tagállamok saját védelmi beruházásait támogatja, hanem közös beszerzéseket is ösztönöz, és lehetőséget biztosít Ukrajna részvételére is az uniós tagállamokkal közös projektekben. Az uniós Tanács adatai szerint a Bizottsághoz benyújtott 19 nemzeti tervből 15-ben szerepeltek Ukrajnával közös projektek. Magyarország visszalépésével a számára korábban kijelölt keretből ilyen beruházásokat sem finanszíroznak.
Az AI-t is bevethetik a hadseregben
Az ITBN CONF-EXPO 2026 pódiumbeszélgetésén a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról is szó esett. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a technológia a katonai döntések előkészítésében is szerepet kaphat. A miniszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a végső döntést, különösen a kinetikus, vagyis fegyveres csapások esetében, embernek kell meghoznia.
