Donald Trump vörös szőnyeggel fogadja Hszi Csin-pinget Washingtonban
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Washingtonban fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt, miközben New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésezik. A találkozó előtt az amerikai elnök helikopter-leszállóhelyet építtetett a Fehér Ház déli részén, és sajnálatát fejezte ki, hogy a bálterem nem készült el a kínai elnök fogadásáig.
Trump Kína-politikája jelentősen átalakult az elmúlt időszakban. Korábban gazdasági veszélyként hivatkozott Kínára, és azzal is vádolta Pekinget, hogy 2020-ban hozzáfértek az amerikai választási adatokhoz. Azóta azonban egyre elismerőbben nyilatkozik Hszi Csin-pingről, és a vitás kérdésekben is elnézőbb vele szemben.
Visszaütött a vámháború
Az Egyesült Államok az elmúlt évben vámháborút vívott Kínával, de Kína birtokolja a Föld ritkaföldfémeinek többségét, így Trump kénytelen volt visszakozni. Szakértők szerint az irreálisan magas vámok nem érték el a kívánt hatást, az erőfitogtatást Hszi Csin-ping nyerte. A vámok emellett aláásták azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyekkel az Egyesült Államok korábban nyomást gyakorolhatott volna Kínára, ráadásul a nyugati szövetségesek éppen emiatt szorosabbra fűzték viszonyukat Pekinggel.
A Kínával szembeni árukereskedelmi hiány csökkent az előző év hasonló időszakához képest, bár az amerikai kormányzat szerint Peking egyre inkább más országokon keresztül folytatja külkereskedelmét a vámok megkerülésére. A tarifák nem fékezték a kínai ipari termelést sem: Kína új piacokat talált, és 2025-ben 1200 milliárd dollár kereskedelmi többletet ért el.
Nem várható áttörés a találkozótól
Nem ez az első találkozó idén a két elnök között: Donald Trump májusban már járt Pekingben, és további két alkalommal egyeztethetnek nemzetközi csúcstalálkozókon. A pekingi találkozó óta azonban nem sok előrelépés történt.
A csütörtöki tárgyalásokon szakértők szerint elsősorban egy Kereskedelmi Tanács felállításáról és kölcsönös vámcsökkentésről lehet szó, amelyekről már májusban döntöttek. A napirenden tíz termékkategória szerepel, köztük fogyasztási és mezőgazdasági termékek, energiahordozók és orvosi eszközök. Egyes vélemények szerint a vámcsökkentés összege akár 30 milliárd dollár is lehet.
A Fehér Ház májusban közölte, hogy Kína vállalta, évente legalább 17 milliárd dollár értékben vásárol amerikai mezőgazdasági termékeket, ezzel mintegy 30 milliárd dollárra emelné Peking éves amerikai agrárimportját. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium augusztusi előrejelzése szerint azonban Kína az október elsején kezdődő 12 hónapos időszakban 21,5 milliárd dollár értékben importál majd amerikai mezőgazdasági termékeket. Tavasszal arról is megegyeztek, hogy Peking 200 Boeing-repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól, de az elmúlt négy hónapban ezek a megrendelések nem valósultak meg. Kelly Ortberg, a Boeing vezérigazgatója szerint ugyanakkor jó ütemben haladnak, és bízik benne, hogy hamarosan megérkeznek a megrendelések.
A májusban bejelentett Beruházási Tanács felállítása nehezebb feladatnak bizonyult a kereskedelmi megállapodásnál. Bár Trump üdvözölte az új gyárak létesítését az Egyesült Államokban, a kínai befektetéseket az amerikai Kongresszus fokozott figyelemmel kíséri biztonsági és stratégiai szempontok miatt. Kína hasonlóképpen óvatos technológiájának Washington felé történő exportjával kapcsolatban, és nem biztos abban, hogy biztonságos-e ott befektetnie.
A tajvani kérdés a napirenden
Szakértők szerint Hszi elnök ismételten előhozza majd a tajvani kérdést, egészen pontosan az amerikai fegyverszállítások ügyét a szigetországnak, egy 1982-ben kiadott három közös közleményre hivatkozva. A harmadik közlemény értelmében az Egyesült Államok kijelentette, szándékában áll fokozatosan csökkenteni a Tajvannak szánt fegyvereladásokat, és nem törekszik arra, hogy hosszú távon fegyvereket adjon el Tajpejnek. Egy kísérő memorandumban azonban Ronald Reagan akkori amerikai elnök leszögezte, hogy az USA fegyvereladások csökkentésére való hajlandósága abszolút feltételhez kötött, mégpedig ahhoz, hogy Kína továbbra is elkötelezett maradjon a Tajvannal fennálló nézeteltérések békés rendezése mellett. Az Egyesült Államokat törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, annak ellenére, hogy nincsenek formális diplomáciai kapcsolatok a két ország között.
A kínai külügyminisztérium már előzetesen közölte, hogy a pekingi kormány határozottan ellenzi a Tajvannak történő amerikai fegyvereladásokat, és a három közös közlemény, valamint a korábbi amerikai ígéretek betartása a Tajvan-kérdésben elengedhetetlen előfeltétele a kapcsolatok stabil és hosszú távú fejlődésének. Kína az elmúlt öt évben jelentősen fokozta katonai tevékenységét Tajvan körül, beleértve az éles rakétákkal végrehajtott hadgyakorlatokat is.
