Többen belehaltak az alvási módszerbe, ami az oxigénellátás javítását ígérte
Az elmúlt években egyre több alvással kapcsolatos trend jelent meg a közösségi médiában, köztük a Buteyko-módszer és a szájtapaszozás. Ezek a technikák elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, azonban szakértők szerint akár életveszélyesek is lehetnek.
A Buteyko-módszer lényege, hogy csakis orron keresztül, a rekeszizom emelkedésével lélegezzünk, ezáltal javítva a szervezet oxigénellátását. A módszer célja a légzés normalizálása, és több ezer résztvevő tapasztalata alapján segít asztma, allergia, COPD, horkolás, alvási apnoe vagy magas vérnyomás esetén. A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a légzést nem lehet egyetlen alkalommal áthangolni, akár hónapokba is telhet, mire a testünk ráérez az új ritmusra.
A módszernek négy alapszabálya van: a kizárólagos orron át lélegzés, a légzéscsökkentés, a légzésvisszatartás és a relaxáció. A gyakorláshoz alapvetően nincs szükség szájtapaszra, sokan mégis azért alkalmazzák, hogy egyszerűbbé tegyék maguk számára a módszer betartását.
A szájtapaszt arra tervezték, hogy alvás közben megakadályozza a szájon át történő légzést. Ez segíthet csökkenteni a rossz leheletet és a fogszuvasodást, de rendkívül veszélyes lehet azok számára, akik alvási apnoéban szenvednek, mivel korlátozhatja a légzést, és súlyos egészségi problémákhoz vezethet. Gyakori tévhit az is, hogy ez a leghatékonyabb módja a horkolás beszüntetésének – a tudomány ezt még nem tudta százszázalékosan bebizonyítani. Az orvosok inkább azt javasolják, hogy aludjunk az oldalunkon, vagy használjunk orrtágítót.
A tapaszolásnak számos mellékhatása lehet: a tapasz okozta rossz közérzet szorongáshoz és fulladástól való félelemhez vezethet, emellett légzési és alvási nehézségeket, valamint csökkent oxigénszintet okozhat az egész testben. Allergiás reakciót is kiválthat a szánkon és az arcbőrünkön.
Brian Chen alvásgyógyász kiemelte: azok számára, akik már eleve olyan problémákkal küzdenek, mint az orrdugulás vagy a krónikus allergia, a szájtapasz nagymértékű kockázatot jelent. Ha a szájat leragasztják, az ember kénytelen kizárólag az orrán keresztül lélegezni, ami alvás közben súlyos légzési nehézségekhez, az oxigénszint jelentős csökkenéséhez és az alapbetegségek súlyosbodásához vezethet.
Dr. Neugarten, a közösségi médiában népszerűvé vált szakértő elmagyarázta, hogy csecsemőként inkább az orrlégzés a jellemző, ahogy növekszünk, úgy alakul át kettőssé a légzésünk. Ennek elsődleges oka az agyunk megfelelő oxigénellátása, ez pedig sokaknál szájon át történik meg a leghatékonyabban – emögött orrsövény-ferdülés vagy túl szűk orrlyukak is állhatnak. A szakorvos szerint ez teljesen normális anatómiai eltérés, ez esetben egészséges testi reakció, ha automatikusan a szájunkon kezdünk levegőt venni. Hangsúlyozta, nem tartja ördögtől valónak a szájtapasz használatát a pihentetőbb alváshoz, csupán annyit kér mindenkitől, győződjenek meg afelől, hogy anatómiailag alkalmasak rá. Ha igen, sok pozitív hozadéka lehet: csökkentheti a stressz-szintet, a vérnyomást, elkerülhető általa a reggeli kellemetlen szájszag, és fejlesztheti az állvonal szerkezetét is.
Michael Breus alvásspecialista kutatása rávilágított, hogy rengeteg diagnosztizálatlan ember vágott bele a szájtapaszozásba. Egy éjszaka elég is volt, hogy bebizonyosodjon a módszer hatástalansága – az illető ugyanis nem ébredt fel többé. A szakorvos leszögezte, a legtöbbjük diagnosztizálatlan alvási apnoéval küzdött, de maguk sem tudtak róla. Kiemelte, az ilyesfajta egészségügyi trendek több veszélyt rejtenek, mert a legtöbbet nem szakemberek kezdik el terjeszteni, hanem influenszerek, akiknek nincs orvosi végzettségük. Javasolja, hogy táplálkozási, alvási és egyéb hasonló típusú trend kipróbálása előtt egyeztessünk háziorvosunkkal vagy specialistával.
