Válságban a világ legnagyobb szervezete, de Donald Trump sem könnyíti meg a dolgát
A világ vezetői szeptember 22–28. között New Yorkban találkoznak az ENSZ-közgyűlés általános vitáján, amelyen kedden Donald Trump amerikai elnök is felszólal. A tárgyalások középpontjában a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus mellett a mesterséges intelligencia kockázatai, valamint a klímaválság, az emberi jogok és a járványmegelőzés állnak.
A szervezet dolgát nem könnyíti meg, hogy az amerikai elnök rendszeresen bizarr kijelentéseket tesz, több ENSZ-hez köthető szervezetből is kiléptette az Egyesült Államokat, és csökkentette az USA hozzájárulását. A 130 állam- és kormányfő között ott lesz Hszi Csin-ping kínai elnök is, aki csütörtökön külön tárgyalást folytat Donald Trumppal Washingtonban.
A morális és pénzügyi válságot tovább mélyíti a következő főtitkár megválasztása, mivel António Guterres megbízatása 2026 végén lejár. Az Egyesült Államok a múlt héten 725 millió dollárt fizetett be a szervezet kasszájába, ezzel elkerülte szavazati jogának elvesztését, ugyanakkor még mindig több mint egymilliárd dollárral tartozik, miközben folyamatosan megszorításokat és reformokat követel.
Magyarországot Baka András köztársasági elnök és Orbán Anita külügyminiszter képviseli a közgyűlésen. Előbbi csütörtökön mond beszédet, utóbbi a főtitkárral, a közgyűlés elnökével és az UNIDO vezetőjével találkozik, emellett részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek informális ülésén és mintegy húsz bilaterális tárgyalást folytat.
A közgyűlés kiemelt témája a mesterséges intelligencia, amellyel kapcsolatban iparági vezetők a fejlesztés lassítását kérték, arra figyelmeztetve, hogy az AI hamarosan önállóan is fejlődhet, és kicsúszhat az emberi ellenőrzés alól. António Guterres „közös védőháló” felállítását sürgette a globális katasztrófa elkerülése érdekében, Donald Trump viszont a kockázatokat „átverésnek” nevezte.
A viták középpontjában áll a Közel-Kelet is: az iráni háború növeli az inflációt és destabilizálja a térséget, a húszi lázadók akciói pedig a Báb-el-Mandeb tengerszorosnál fenyegetik a hajózást. Guterres szerint katonai megoldás nehezen képzelhető el, az ENSZ jemeni különmegbízottja pedig tárgyalások előmozdítására tesz erőfeszítéseket. Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön szólal fel, Mahmúd Abbász palesztin elnök videóüzenetet küld, mivel nem kapott beutazási vízumot.
Napirenden szerepel az ukrajnai háború is, amely miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyaránt felszólal. A Biztonsági Tanács nem tud lépni, mert Oroszország él vétójogával. Zelenszkij tárgyal Donald Trumppal, Lavrov pedig Mario Rubióval egyeztet. Guterres kiemelte a háború civilekre gyakorolt hatását, valamint az élelmiszer-biztonságra és az energiaárakra vonatkozó következményeit.
António Guterres számára különleges ez a közgyűlés, mivel december 31-én lejár a megbízatása. A főtitkárt a közgyűlés nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlására. A Biztonsági Tanács eddig három titkos szavazást tartott: július 30-án Rebeca Grynspan vezetett 10 támogató vokssal, a második körben Carolyn Rodrigues-Birkett került az élre, a szeptember 18-i harmadik szavazáson ismét Grynspan kapott 9 támogató szavazatot. Rajtuk kívül Rafael Grossi, Macky Sall, María Fernanda Espinosa és Olara Otunnu esélyes a posztra, Michelle Bachelet pedig szeptember 20-án visszalépett.
