Mi lesz a NATO sorsa – felszámolja vagy felpörgeti a Trump-hatás?
A legutóbbi ankarai NATO-csúcs eseményei, úgy tűnik, nem hoztak különösebb meglepetéseket, hiszen a megjelent államfők nyilatkozatai nemcsak hogy unalmasnak bizonyultak, hanem a transzatlanti szövetség sorsa is komoly kérdéseket vetett fel. A csoport kohéziójának hiánya, amely a Trump-adminisztráció alatt csak tovább erősödött, már az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének működését is veszélyezteti, különösen a nyugati és amerikai oldal közti bizalom csökkenésének következtében.
2026. július 21-én a NATO-csúcs során kiderült, hogy a 32 tagállam továbbra sem tudja megfelelni Donald Trump azon kérésének, hogy 2035-re a GDP-jük 5%-át védelmi kiadásokra fordítsák. Jelenleg az Egyesült Államok körülbelül 4%-ot költ hasonló célokra, és a Kongresszus által tervezett 2027-es Pentagon-költségvetés már 1500 milliárd dollárra rúghat, ami az amerikai történelmben a legmagasabb szint.
Érdekes módon, a védelmi költségvetési arányok elérésére vonatkozó elvárásokra már a legtöbb európai tagállam is reagált, mivel például Spanyolország és Nagy-Britannia is elutasította a kötelező költési normát, túlzásnak és tehernek tartva azt. E kérdéskörben Marc Rutte NATO-főtitkár úgy véli, hogy az amerikai hadiipar megerősödését jelentheti, hiszen a növekvő költségek több ezer új munkahelyet is teremthetnek.
A NATO számára a legnagyobb kihívást a keleti orosz fenyegetés jelenti, míg a déli irányból Izrael, Gáza és Irán konfliktusa folyamatosan fenyegeti a stabilitást. Ugyancsak fontos aspektus a dél-európai migrációs válság kezelése, aminek megoldása eddig elmaradt.
Trump álláspontja afrikai migráció tekintetében is érdekes, hiszen ha valóban tömeges migráció indul meg, az gyökeresen átalakíthatja Európa társadalmi és politikai viszonyait. Az ankarai csúcstalálkozón az elnök erős nyomásgyakorló taktikával lépett fel, ami tovább erodálja a NATO-n belüli összetartást.
A Trump-féle külpolitika egy igen direkt és agresszív irányvonalat képvisel, amely révén az Egyesült Államokat domináló szerepkörbe helyezné a nemzetközi politikában, figyelmen kívül hagyva a hagyományos szövetségi értékeket. Ez a fajta megközelítés már nemcsak Európát, hanem az amerikai külpolitikai stabilitást is sokféleképpen veszélyezteti.
Összességében, a NATO jövője tehát akárcsak eddig, úgy továbbra is kérdéseket vet fel, miközben a szövetség a jelenlegi globális kihívásokkal próbál meg küzdeni. A Trump-adminisztráció irányvonala és politikai stílusa eddig is sok problémát okozott, a jövőben pedig valószínű, hogy továbbra is foglalkoztatni fogja a nemzetközi közvéleményt.
A cikk a Magyar Hadtudományi Társaság kül- és biztonságpolitikai elemzője, az ÖT munkatársa által készült.
