Kínos részletek az aranykonvoj-akcióról
Az ügy, amely március 5-én zajlott, középpontjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által végrehajtott razzia áll, amikor hét ukrán állampolgárt, köztük egy volt titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állítottak elő. Az autók összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ukrajnába. Az akció, mely aranykonvoj néven vált ismertté, azonban számos kérdést felvetett a jogalapját és az eljárást illetően.
A NAV legfrissebb belső dokumentuma, amely a vizsgálat során készült, rávilágít arra, hogy a razzia körüli eljárások jogsértőek voltak. Az ügyészség és a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonása is megkérdőjelezhető. A NAV állítása szerint, eleinte jogalapja sem volt az Oscsadbank pénzének lefoglalására, és a razzia végrehajtásának körülményei is ellentmondásosak.
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy az ügyészség csak e-mailben tájékoztatta a NAV-ot a pénzügyőrök kijelöléséről, ami nem felel meg a büntetőeljárási törvény követelményeinek. Az akciót eredetileg az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) feljelentése alapján hajtották végre, azonban az AH által küldött dokumentum holléte is ismeretlen maradt, így a NAV nem láthatott elég bizonyítékot a lépések jogszerűségéhez.
Az eljárás további mankója, hogy a NAV kételkedett az akció szükségességében, azon az alapon, hogy jogalapjuk nem biztosított. A TEK szakmai bevonása sem volt kellően megalapozott, és a NAV helytelenül értelmezte az ügyészi anyagot, amely a pénzszállítók jogszerűségét nem támasztotta alá. A razzia során a pénzszállítóknak minden szükséges dokumentációjuk rendelkezésre állt, és a védelmükre sem tették meg a konzuli lépéseket.
A NAV jelentése botrányos jogsértéseket tár fel, és arra figyelmeztet, hogy az akció jogszerűségének megkérdőjelezése elkerülhetetlenné vált. Az ügy továbbra is súlyos politikai és jogi következményekkel járhat, mivel a kormányzati döntések átláthatósága és az eljárás jogszerűsége egyaránt kérdésessé vált.
