Kritikai hangok a hazai komolyzenei életről
Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető művészeti igazgatója, a közelmúltban kifejtette aggodalmait a magyar zenei élet problémáiról, amelyeket az Index kulturális podcastműsorában osztott meg. A karmester szerint a hazai komolyzenei szektor jelenlegi állapota „rendezetlen” és hiányzik a hosszú távú vízió, ami fényében az átláthatatlan finanszírozási rendszert hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a generációs és földrajzi törésvonalak egyre szélesebbé válnak, ami súlyosan érinti a kulturális dinamizmust.
Rendszerváltás előtti örökség
Hollerung a problémák gyökerét a rendszerváltás előtti időszakban találta, amikor a lobbimechanizmusok már léteztek, de a rendszerváltás után jelentősen megerősödtek. Szerinte a kapcsolati háló befolyásolja a lehetőségekhez való hozzáférést, ami újabb kihívások elé állítja a fiatal muzsikusokat, akik között sokan a fővárosba vagy külföldre menekülnek.
A főváros és vidék közötti szakadék
A Budapesten elérhető névleges lehetőségek éles ellentétben állnak a vidéki helyzet kihívásaival. Hollerung hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben drámaian megnőtt a távolság a főváros és a vidék között, amelynek következményeként a vidéki zenei élet stagnálása tapasztalható. A bérek közötti különbség tovább fokozza ezt a problémát, hiszen alacsony jövedelmek mellett lehetetlenné válik a rendszeres koncertek tartása.
Változtassunk a kultúrán!
Hollerung Gábor a jövőbeni lehetőségekről is beszélt, amelyek a jelenlegi átalakulásokból fakadnak, azonban ennek feltétele a szakmai konszenzus kialakítása. „A kormánynak bele kell kényszerítenie minket abba, hogy képesek legyünk egy közös álláspontot mondani. Ha nem, akkor megérdemeljük a sorsunkat” – fogalmazott. Átfogó helyzetfelmérés, új finanszírozási struktúrák és hosszú távú vízió szükséges, hogy elkerülhető legyen a komolyzenei élet válsága.
Aktív kórustagként a kulisszák mögött
A podcast során Hollerung azt is megosztotta, hogy Lannert Judit, a frissen kinevezett oktatási és gyermekügyi miniszter, aktív kórustag, ami különösen fontos a kulturális élet szempontjából. „Remélem, nem fog haragudni érte, de elárulom: Lannert Judit egy kórusban éneklő ember” – mondta, kifejezve, hogy a vezető személyes tapasztalatai a művészetről segíthetnek a fiatalok zenei nevelésének irányításában.
A zene jövője a fiatalok kezében
Hollerung kiemelte, hogy a zenei ismeretek birtoklása elősegíti a fiatalok sikeresebb elhelyezkedését a munkaerőpiacon, és még inkább hangsúlyozta, hogy a közérthető zenei oktatás elengedhetetlen a jövő generációi számára. „Ha egy gyerek ismeri és érti a zenét, az egy rendszer átlátását ezerszer egyszerűbbé teszi” – tette hozzá optimista kicsengéssel.
