Több pontban „javította ki” Magyar Péter miniszterelnöki beszédét a Fidesz országgyűlési képviselője
Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Facebookon reagált Magyar Péter miniszterelnök parlamenti beszédére, amelyben a népszámlálási és statisztikai adatokra hivatkozva vázolta fel a kormány által elért eredményeket. Szalai Piroska többször is vitatta Magyar Péter állításait, melyek szerint 3 millió ember él szegénységben Magyarországon. A képviselő megjegyezte, hogy 2010 óta közel 1,3 millió ember lépett ki a szegénységből és került a középosztályba. Az Eurostat közleményei szerint Magyarország ezen a téren az uniós átlagot meghaladó fejlődést mutat, a javulás mértéke 12,2 százalékpont, ami a legjobb eredmények közé tartozik az Unióban.
Továbbá, a miniszterelnök által említett 800 ezer nyugdíjas, akikről azt állította, hogy a létminimum alatt élnek, Szalai Piroska szerint egy félreértésből fakad. Az adatok alapján 2026. januárjában 725 ezer olyan nyugdíjas élt az országban, akinek az ellátása nem érte el a 180 ezer forintot. Ebből 52 ezer fő külföldre kapott résznyugdíjat, míg 238 ezer fős a megváltozott munkaképességűek csoportja. A képviselő hangsúlyozta, hogy a 2 millió 16 ezer saját jogú nyugdíjasból közel 435 ezer kapott 180 ezer forint alatti ellátást, ők azonban a 13. és 14. havi nyugdíjat is megkapták, beleértve a KATA más kedvezményes adózók esetét is.
Szalai Piroska a gyerekek helyzetére vonatkozó állításokat is vitatta, miszerint 400 ezer gyermek élne nélkülözésben. Az ő számításai szerint ez a szám 381 ezerre tehető. Említette, hogy Magyar Péter említése szerint a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből próbál kijönni, azonban a februári nettó átlagkereset 417 ezer forint volt, így ez a megállapítás ellentmondásos.
Befejezésül Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy a magyar fogyasztói kosár teljesítménye meghaladja az uniós átlagot, továbbá a népesség több mint 90 százaléka saját ingatlanban él, ami a lakhatási helyzet pozitív aspektusát tükrözi. Az információk és a statisztikai adatok pontos értelmezése elengedhetetlen a közéleti párbeszéd során.
