Észak-Korea Kivégzési Gyakorlatának Feltárása
A legfrissebb jelentések szerint Észak-Koreában drámai mértékben emelkedett a kivégzések száma a Covid-járvány kezdetét követően. Egy szöuli civil szervezet részletes dokumentációval támasztotta alá, hogyan használta ki Kim Dzsongun a világjárványt a halálbüntetések fokozására. A pandémia idején a kivégzések praktikáit és helyszíneit rejtélyes módon átszervezték, aminek célja a lakosság rettegésben tartása és a rezsim iránti engedelmesség biztosítása volt.
A jelentés szerint a kivégzések akár apróságok miatt is elrendelhetők voltak, mint például dél-koreai műsorok nézése vagy K-pop zeneszámok hallgatása. Észak-koreai fiatalok gyakran káros cselekmények áldozatai lettek, ha a rezsim irányelveivel ellentétesen viselkedtek. Kim Dzsongun hírhedt döntésével a politikai hűtlenséget és a dél-koreai kultúrához való kapcsolódást egyre szigorúbb büntetésekkel torolta meg.
Az Amnesty International által összegyűjtött vallomások alátámasztják, hogy kiskorúakat is megaláztak vagy kivégeztek, ha elfogadták a dél-koreai tévésorozatok és popkultúra hatását. Például a „Squid Game” című sorozat megtekintése a legsúlyosabb büntetést vonhatta maga után, míg a világszerte elérhető kultúrálisan érzékeny tartalmak miatt kiskorúakat is kivégzések áldozatoként emlegettek.
Különösen megdöbbentő esetek közé tartozik egy gazdasági vezető kivégzése, aki a saját intézményében történt teknősvesztés miatt került a kivégzőosztag elé. Az indoklás szerint a szégyen miatt Kim Dzsongun mérgét a helyi tisztviselőkön levezetve hozta meg ezt a döntést.
A halálbüntetések szintén egyre inkább középpontba kerültek, ha valakit a rezsim által körülhatárolt kulturális tilalmak megszegésével vádoltak. Az Unhaszu zenekar tagjainak kivégzése és a Bibliát árusító nő esete is megmutatja, hogy politikai és kulturális alapú büntetések ma már a legszélesebb spektrumot ölelik fel.
A Transitional Justice Working Group nyújtott adatainak alapján Kim Dzsongun hatalomra kerülésétől 2024 végéig legalább 358 személyt ítéltek halálra, amelyből 70 százalékot nyilvános kivégzés keretében hajtottak végre. Az utóbbi időszak egy új szakaszába lépett, ahol a kivégzések helyszínei között szerepeltek repülőterek közeli lőterek és mezők is.
Az ülés előtt a kivégzések számának emelkedését a különböző ellenőrzött források adatai, valamint a politikai környezet változásai egyaránt támasztják alá. A cél világszerte a rezsim hatalmának megszilárdítása és a nemzetközi közösség figyelmének elterelése lehetett, különösen a következő politikai hatalomváltás előtt.
A jelentés szerint a kivégzések leggyakoribb okának számít a külföldi kultúrával való érintkezés. Mindeközben a politikai bűncselekmények miatt elítéltek száma is drasztikusan nőtt, míg a gyilkosságokért elítéltek aránya csökkent. A világjárvány alatt tapasztalható emelkedés a közelmúlt vad politikai eseményeivel is összefüggésbe hozható.
Kim Dzsongun jövőbeli hatalomátvétele új korszakot nyithat Észak-Korea történetében, és a figyelem irányítása már most is fontos szempont a rezsim számára. A nemzetközi közösségnek éppen ezért kiemelten fontos szerepe van abban, hogy felhívja a figyelmet az emberiesség elleni bűncselekményekre és a valós helyzetre, valamint a felelősségre vonásra.
