Pál István Szalonna: Kossuth-díj és zenei elhivatottság
Pál István Szalonna a népzene és közösségi muzsikálás iránti elhivatottsága révén érte el a Kossuth-díjat, amelyet nem csupán egyéni érdemeként, hanem zenekara, a Pál István Szalonna és Bandája közös sikerének tekint. „Boldog vagyok, hogy a Kossuth-díjat nem csak én, hanem az egész zenekar kapta. Ez közös díj” – osztotta meg érzéseit az Indexnek adott interjújában, aláhúzva a közös munka jelentőségét, amely a múlt több mint húsz évének elkötelezett zenészi teljesítményét ismeri el.
A zenekar rendkívül fontosnak tartja, hogy autentikus módon tolmácsolja a hagyományos népzenét. Szalonna elmondta, hogy az igazi zenei érték abban rejlik, hogy a muzsika nem csupán dallamok sorozata, hanem olyan érzelmi és gondolati tartalom, amely a közönség számára is élményt nyújt. „A legkisebbektől a legidősebbekig, igyekszünk mindig úgy muzsikálni, hogy az ember azt érezze: »Hű, most vittem valamit haza!«” – fejtette ki a közönséggel való kapcsolat fontosságát.
A népzene hitelessége a modern világban
Pál István Szalonna számára a népzene hitelessége kiemelkedő értéket képvisel a digitalizáció korában. „A legfontosabb a gondolatiság, az, hogy a zene miből táplálkozik, milyen értékeket hordoz magában” – fogalmazott. Szerinte az autentikus előadásmód kulcsa a hagyományok tiszteletben tartása és a mesterektől szerzett tudás átadása, amely bármely új generáció által is továbbörökítendő.
Szalonna arról is beszélt, hogy a zenekara a népzene legkülönfélébb dallamait játssza, hiszen minden dallamban megjelenik valami a magyarságból és a Kárpát-medence történetéből. „A legnagyobb boldogságban is mindig ott van egy kis keserűség, mert a vihar ezt a népet annyit verte már az ezer esztendő alatt, de mindig talpon tudtunk maradni, és mindig ott van a remény” – tette hozzá, kifejezve, hogy a népzene része a magyar identitásnak, amely az élet nehézségein keresztül is megtartja az összetartozás érzését.
A Kossuth-díj átvétele és a jövő tervei
Amikor értesült arról, hogy Kossuth-díjat kapnak, a zenekar már előkészületeket tett egy koncertre. Szalonna szavaival élve: „Átvesszük a díjat, és mintha egy golyó beülnénk a buszba, indulunk koncertet adni.” Ez a mentalitás mutatja az életük ritmusát és a zene iránti elhivatottságukat. Az ünneplés nem áll meg a díj átvételekor, hiszen a zenekar hihetetlenül büszke arra, hogy a muzsika által képes örömet adni a közönségnek.
A magyar népzene jövője
Pál István Szalonna kiemelte, hogy fontos, hogy a fiatalok is átérezhessék a népzene hagyományainak értékét. „A közösségben való létezés a kulcs a túléléshez” – jegyezte meg, mintegy megerősítve, hogy a népművészet továbbörökítése csak akkor lehetséges, ha a következő generáció is megérti és ápolja ezt az értékes örökséget. A zenekar célja, hogy kellő tisztelettel és elhivatottsággal adja át a jövő nemzedékének a magyar népzene gazdagságát, amely a táj, a közösségek és az édesanyák hangzó világaként mindig új értelmet nyer.
