Újabb államok léphetnek be az iráni háborúba – korai döntések születtek
A közelmúlt fejleményei szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre inkább a szomszédos Irán elleni fellépés szükségességével szembesülnek. A helyzet különösen feszültté vált az iráni rakéták és drónok fokozódó fenyegetései, valamint a Hormuzi-szoros körüli vámtervek miatt. A The Wall Street Journal elemzése rávilágít arra, hogy az arab monarchiák hosszú ideig próbálták megőrizni semlegességüket, de a helyzet egyre égetőbbé válik.
Az Egyesült Államok légierője már használja a Fahd király légibázist, amely az Arab-félsziget nyugati oldalán található. Ez a lépés jelentős fordulópont, hiszen Rijád a konfliktus elején határozottan elzárkózott attól, hogy légi támogatást nyújtson iráni célpontok ellen.
A semlegesség fenntartására tett kísérletek azonban kudarccal zárultak, miután Irán rakétákkal sújtott le a szaúdi energiainfrastruktúra kulcsfontosságú elemeire. Fajszál bin Farhán szaúdi külügyminiszter kijelentette: „Szaúd-Arábia türelme az iráni támadásokkal szemben nem korlátlan.” A különböző támadások válaszlépéseként Rijád egyre inkább mérlegeli a háborúba való belépést.
Egyesült Arab Emírségek külön útvonalat követ
Az Egyesült Arab Emírségek másik irányból közelít a helyzethez. A világ egyik vezető pénzügyi központjaként Dubaj egyre határozottabban lép fel az iráni érdekeltségekkel szemben, bezárva például az Iráni Kórházat és az Iráni Klubot. A kormány hangsúlyozta, hogy az iráni rezsimmel közvetlen kapcsolatban álló intézmények jogellenesen működtek az ország törvényeivel ellentétben.
Ez a lépés súlyos következményekkel járhat Teherán számára, hiszen azok a befagyasztott iráni vagyonok és érdekeltségek, amelyekkel az ország régóta kapcsolatban állt, megakadályozzák Irán globális kereskedelembe való belépését.
Teherán és a Hormuzi-szoros előnyei
Teherán nem csupán védekezik, hanem a regionális befolyását próbálja kiterjeszteni. Iráni tisztviselők már megkezdték a tárgyalásokat, amelyeken szerepet kértek a Hormuzi-szoros kezelésében, ami lehetővé tenné számukra, hogy vámot szedjenek az áthaladó hajóktól. Ezen tervek megvalósítása fenyegeti az arab országok gazdasági stabilitását, akik nem engedhetik meg, hogy elveszítsék a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést.
A helyzet tovább bonyolódik
Az Arab-öböl menti országok előtt álló dilemmák egyre komplikáltabbá válnak, mivel az Egyesült Államok háborús politikája mellett szeretnének maradni, mégis elkerülni a nyílt konfliktust Iránnal. A washingtoni Middle East Institute szakértője, Gregory Gause kiemelte, hogy a gyengébb fél mindig kiszolgáltatottabb a szövetségesének, különösen ha az agresszív politikát folytat.
A közeljövőben várható események, amelyek az iráni–amerikai–izraeli konfliktus újabb fázisait hozzák magukkal, nemcsak a Közel-Kelet stabilitását, hanem a globális energiapiacokat is nagymértékben befolyásolhatják.
