Amerikai Kongresszusi Jelentés: Brüsszel Globális Cenzúragépezetet Épített Ki
Az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága az Európai Bizottság tevékenységéről készült friss jelentésében súlyos vádakat fogalmazott meg. A dokumentumok alapján Brüsszel évek óta tudatos nyomást gyakorol a legnagyobb technológiai cégekre, hogy eltüntessék nemcsak szélsőséges, hanem politikailag kényelmetlen véleményeket is az online platformok világából.
A Digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) eszközként szolgál a globális tartalomszabályozásban, amely az amerikai szólásszabadságot is közvetlenül érintheti. A bizottság megjegyzése szerint az Európai Bizottság gyakorlatilag aktívan bátorítja a közösségi média platformokat, hogy korlátozzák a különböző online megszólalásokat, érzékeny politikai tartalmakat különösen a Covid–19-ről, migrációról és más aktuális társadalmi kérdésekről.
A jelentés rávilágít arra, hogy az Európai Bizottság az elmúlt évtized során tudatos és stratégiai nyomást gyakorolt, melynek következtében a közösségi média platformok világszerte módosították tartalommoderálási irányelveiket. Mindez nem állt meg Európa határainál; az Amerikai Egyesült Államok felhasználói is érintettek a cenzúra következményeiben, amely sérti az ország alkotmányosan védett online szólásszabadságát.
A bizottság jelentése szerint a kérdés nem csupán a gyűlöletbeszéd vagy dezinformáció elleni harcként tálalt, hanem egy sokkal szélesebb körű cenzúra érvényesítéséről van szó. A kutatás során kiderült, hogy politikai vélemények cenzúrázása érdekében a bizottság és a társadalmi platformok között szoros együttműködés alakult ki, amely gyakran titkos háttérbeszélgetések kereteiben zajlott.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján egy tudatosan felépített rendszer látható, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy háttérbe szorítsa azokat a narratívákat, amelyek az ő politikai mozgásterét veszélyeztethetik. A közösségi média platformokra nehezedő nyomás, a háttérben zajló egyeztetések és a konkrét elvárások egyaránt hozzájárultak ehhez a folyamathoz.
A jelentés hangsúlyozza, hogyan vette semmibe az Európai Bizottság az online szólásszabadságot, amely eredetileg a politikai hatalom demokratizálását és új hangok megjelenését ígérte. A politikai elit által képviselt, számos állampolgár számára nem népszerű döntések, mint a tömeges migráció, nyílt kérdőjelezése válaszra kényszerítették az unió vezetőit.
Az Európai Bizottság a jelentés szerint már évek óta összegyűjti és elemzi az online térben megjelenő politikai diskurzusokat, hogy hatékonyabban tudja irányítani a közvélemény alakulását. A bizottság különösen figyelmet fordít a migrációval, iszlámellenes véleményekkel és az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatos hozományokra, amelyek politikailag érzékeny tematikáknak számítanak a szóban forgó eljárásaik során.
A dokumentumok közvetlenül rámutatnak Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos szerepére is, aki a technológiai cégek vezetésére gyakorolt hatást a tartalmak cenzúrázásának előmozdítása érdekében. Ily módon Brüsszel a választások környékén konkrét iránymutatásokat is adott, amelyek rendszerszinten befolyásolták az európai uniós és nemzeti voksolások során megjelenő narratívákat.
A jelentés végső megállapításai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem csupán a gyűlöletbeszéd és dezinformáció, hanem a jogszerű politikai álláspontok cenzúrázásával is kísérletet tett, amivel széles hatást gyakorolt a nemzeti választások kimenetelére. Ahogy a jelentés is kiemeli, a DSA alapján megvalósuló cenzúrának a normáilisan nem jogsértő tartalmak is áldozatul estek, és a bizottság célja a jövőben is központi szerepet játszik a politikai diskurzus irányításában.
